Horváth László (szerk.): Grassalkovichok emlékezete. A 2000. szeptember 21-ei, Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 15. (Hatvan, 2001)
Dóka Klára: A Grassalkovichok telepítési politikája
A kamarai telepítésekre legnagyobb ütemben az 1760-as években került sor, főként a bácskai és aradi uradalmakban. Az ügyek központi irányításával Cotthmann Antal kamarai tanácsost bízták meg.7 Mária Terézia 1762. május 11-én adott utasítást az akciókra, és ezt követően az udvari kamara vezetője Herberstein írt Grasalkovichnak, gondoskodjék a bácskai kamarai kerületben hat puszta benépesítéséről. 1762. május 30-án Grassalkovich azt válaszolta, hogy már 17 falu települt újjá kamarai elnöksége alatt a bácskai és aradi területeken. Legutóbb Filippova pusztán 20 házat építtetett, de 300 lesz belőle. Gond az, hogy a kérdéses kamarai puszták távol esnek a Dunától, a közelben sehol nincs kút. A vízellátás megoldatlansága miatt ide németeket nem lehet hozni. Javaslata az, telepedjenek ide magyarok, akik ismerik az itt lehetséges gazdálkodást.8 Grassalkovich I. Antal véleménye szerint először a mezővárosokat és a nagyobb falvakat célszerű benépesíteni, míg a 30-40 házas településeket később, t.i. a nagyobbak eltartják a kisebbeket. Mint az 1763-ban végzett felmérésből kiderül, maga is ezt az utat követte. Első jelentős telepítése a Bácskában Apatin volt, melyet 1750-ben alapított német telepesek számára. A falu 1756-ban már mezővárosi rangot szerzett, 1763-ban területén 500 ház állt. A hajdani falu helyén, Új-Filippován ekkor már 20 új ház volt. 1756-ban települt Új-Kollut, 1763-ban már 200 új házban éltek a beköltözött németek. 1749-ben Bukin, 1760-ban Hódság szintén németek számára jött létre. Magyarok költöztek 1750-től Csonoplyára, 1755-ben Új- Karavukovára, 1757-ben Doroszlóra, 1760-tól Veprovácra. Görögkeleti szerb település volt Baracska, Dautova, Palánka, Sztrapár, illírek (katolikus szerb-horvátok) laktak Ókollut, Kupuszina falvakban. (A települések e felmérését, melynek eredményeit ismertettük, Cotthmann Antal hajtotta végre, Bács megye akkori mérnökének, Kovács Lipót Károlynak segítségével). 1763 után a kamara költségén, Cotthmann és Grassalkovich irányításával újabb jelentős német betelepítések történtek a következő falvakba: Kemyaja, Gákova, Szentiván, Bezdán, Kollut, Bukin stb., és fontosak voltak a bánsági akciók is. A folyamat 1768-ban zárult le, majd II. József korában új lendületet vett, de ez már független a Grassalkovichok tevékenységétől.9 A telepítések kérdését meg kell vizsgálnunk a Grassalkovich birtokok falvaiban is. Az egész birtok öt uradalomra oszlott, Gödöllő, Debrő, Hatvan, Baja, Komjáti központokkal, Pest, Heves, Nógrád, Bács és Nyitra megyékben. (A legfontosabb népességi adatokat az I. sz. táblázat mutatja.) A természeti adottságok szempontjából legkedvezőbb helyzetben a gödöllői uradalom volt. A szép fekvésű Gödöllő folyamatosan alakult központtá. Az ide tartozó településeket Grassalkovich I. Antal 1723-1750 között vásárolta meg. Gödöllő, Isaszeg 1723-ban, Ecser 1728-ban, Csömör, Csíktarcsa 1731-ben, Kerepes 1729-ben, Hévízgyörk 1744-ben került a 7 MÓL Kamarai lt Benignae resolutiones 1763. febr. 1., dec. 6., 1764. jan. 2. 8 Érdemes megjegyezni, hogy északabbra, a kalocsai érsek birtokain éppen a mocaras, Duna menti falvakba telepedtek zömmel református magyarok, akik viszont az ártéri gazdálkodást ismerték, pl. Szeremle, üsződ, Szentbenedek, míg a németek a magasabban fekvő, szárazabb falvakba kerültek - pl. Hajósra. 9IVÁNYI István 1913. 22-42. 32
