Horváth László (szerk.): Grassalkovichok emlékezete. A 2000. szeptember 21-ei, Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 15. (Hatvan, 2001)
Varga Kálmán: A Grassalkovich család genealógiája
A leány többnyire a hercegné bécsi környezetében tartózkodott és elég későn, 1842-ben kötött házasságot az ún. zólyomi ágból származó gróf Esterházy Kázmérral.17 A Grassalkovichok utolsó salja, aki az 1820-as évektől a bécsi perek miatt már inkább Gödöllőn tartózkodott, súlyos vesebetegségben szenvedett. A betegség már 1838-ban ágynak döntötte, s bár ekkor még lassan felgyógyult, a kór második támadása a halálát okozta: 1841. szeptember 29-én távozott az ámyékvilágból, s mint apját, a család pozsonyivánkai kastélyával szemközt álló templom kriptájába temették. Özvegye még néhány évig a nyarakat Gödöllőn töltötte, majd Bécsbe költözött és ott is hunyt el aggkori gyengeségben, 1864. december 21-én, életének 89. évében. Halála előtt azonban gondoskodott arról, hogy a Grassalkovichok három nemzedéke együtt maradjon: II. Antal és férje maradványait Pozsonyivánkáról a máriabesnyői kriptába hozatta, majd maga is oda temetkezett. A hatalmas családi birodalom egysége még az özvegy életében megszűnt és a csődeljárás miatt a hercegi vagyont ismét zár alá helyezték. A zár 1850-ben feloldásra kerülhetett, és egyes birtokrészek eladása folytán a leányági örökösök a vagyont meg tudták osztani. A komjáti és ivánkai uradalmat a pozsonyi házzal a Csákyak örökölték, akik I. Antal Franciska leányának leszármazottai révén kerültek a családba. A bajai domínium ugyancsak a birodalomteremtő főúr egyik leánya, Klára vonalán öröklődött, vagyis az unokáknak jutott, Hatvant pedig Anna-Mária révén a Hallerek örökölték. GrófForgách Antal nagyanyja volt I. Antal harmadik leánya, Terézia, anyja viszont Ottilia, II. Antal leánya, így az öröklési rend szerint őt illette a heves megyei debrői uradalom. Gödöllő ekkor a Viczay-grófok birtokává vált, II. Antal Antónia-Anna leányán keresztül, aki 1776-ban ment nőül gróf Viczay Mihály kamaráshoz. Házasságukból három gyermek született: a nőtlenül maradt Mihály, a Zichy-családba házasodott Ferenc és a Khuen-Héderváry családból férjet választó Karolina. Míg a régi Viczay-birtokokat Karolina, a gödöllői uradalmat Ferenc vonala örökölte, s ezzel a Grassalkovichok .birodalmi központja” Ferenc fiáé, Viczay Károlyé lett.18 9 A fiúutód nélküli III. Antallal egy alig három főnemesi generációt megélő család története ért véget. Legjelentősebb tagja kétségkívül a fényes udvari pályát befutó I. Antal volt, akit a kései kortárs így jellemzett: „... a tizennyoltzadik században Krazalkovits (a) legnagyobb szerző volt. ”19 Ez a „szerzőség” egyszerre vonatkozik a gazdasági és hivatali hatalomra, s nem indokolatlan a felsőfok használata sem: I. Antal egy emberöltő alatt érte el mindazt, amihez más főnemesi famíliáknak évszázadokra volt szüksége. Az általa teremtett stabil gazdasági háttér, a kivívott politikai tekintély egyfajta tehetetlenségi erőként hatva még elég volt ahhoz, hogy utódjának egzisztenciáját megtartsa, sőt, még emelje is, de II. Antal idejében már megkezdődik a család szürkülése, sőt anyagi helyzetének romlása is. Ez a folyamat a harmadik, s egyben utolsó generációnál válik tragikussá: a főrendi szerepkör kiürül, teljesen elveszti társadalmi és politikai súlyát, a birtokrendszert pedig az összeomlás fenyegeti. S mindezt betetőzi, hogy a család fiúágon magvaszakad... 17 Az adoptálás tényét Metternich herceg titkárának naplójából tudjuk, ugyanis Esterházy Leopoldina gyakran járt az államférfi házában. GENTZ, Friedrich 1920. 18 A leányági öröklés összefoglalása: ÉBLE Gábor 1909. 124. I9MADZSAR Imre 1927. 159. 23
