Horváth László (szerk.): Grassalkovichok emlékezete. A 2000. szeptember 21-ei, Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 15. (Hatvan, 2001)

B. Gál Edit: A hatvani uradalom a XVIII. században, az 1796-os összeírás tükrében

VI. sz. térkép: Boldog külső határa.

Jászfényszaru község ekkor mind Heves, mind Pest megyénél tiltakozik az ellen, hogy „a hatvani uradalom a Zagyva vizét régi folyásábul kivenni és új árokba bocsájtani szándékozik.” 10 Ez annál is inkább sérelmes volt számára, „mivel Fénszaru és Boldog Helysége között Ember emlékezetűül fogva ... a Zagyva anyafolyása tartatott mind két részről állandóul Határnak..." 11 Az új árok megépítésével mindkét helység egyik helyen nyer, másik helyen veszít területeiből. Az 1796-ban készült térkép-részleten jól kivehető ez a határvonal illetve következtetni lehet a vitás területek nagyságára is (Id. VII. sz. térkép).

Csánynak csak 1/3-ad része illeti a domíniumot, ahol 1796-ban 25 népes sessiót mondhat magáénak. Már a régi birtokosok, a Vay, Holecz és Battik családok 3 részre osztották a települést. A XVIII. század elején a Battik harmad kerül a hatvani uradalomhoz. 1786-ban a falut ismét három részre osztották, és sor került mind a belsőségek, mind a külsőségek arányosítására,12 melynek révén Grassalkovich a falu fölső részét, a Sövényházy-Holecz örökösök a falu közepét, míg Erős ezredes, aki a Vay részeket bérelte a falu alsó részét kapta. Az 1798 és 1801 között végrehajtott proportió alkalmával megszüntették a házak rendetlen állását, s „a helység utcákra rendeztetek”.'3 A rendezéskor a házak közötti üres térségeken jobbára zsellérek telepedtek le.

1800-ban az uradalom két kerületre „oszlott” A hatvani kerülethez tartozott Hatvan városa 71 sessióval, Boldog 41 sessióval, valamint Gombos és Baj puszták.

10 DIVLTA 441-81 - Soós Imre jegyzetei: Hatvan

11 MOL P429IVE I.

12 GVM Adattár 6427/13

13 GVM Adattár 6427/13

122