Horváth László (szerk.): Grassalkovichok emlékezete. A 2000. szeptember 21-ei, Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 15. (Hatvan, 2001)

B. Gál Edit: A hatvani uradalom a XVIII. században, az 1796-os összeírás tükrében

IV. sz. térkép: A lőrinci sóház a falu déli részén a XVIII. század végén-XIX. század elején.

Selp puszta Lőrinci szomszédságában található. Erdőkből, szántókból, rétekből, tüskebokros helyekből és szőlőhegyből áll. A szántók és rétek egy részét a lőrinciek, más részét a szántóiak bérlik. Minthogy a tüskebokor csak borona készítésre jó, egyértelműen ezek kiirtását, s a terület rétté formálását javasolja a felmérő.

Szántó fele része a hercegé, másik fele a gróf Teleky és az Almásy családé. Az uradalom 36 házat és 14 sessiót bír.

Apc városában, 42 telken 146 ház találtatott. Elsődleges bevétele a szőlőből illetve a kitűnő minőségű vörösborból van. A szőlőhegy mellett hajdan erdő volt, de a rossz művelés miatt 1796-ban már csak bozót nő helyén. A településhez tartozik Detrefalva puszta.

Fancsal szintén teljes egészében Grassalkoviché. 40 úrbéri session 106 ház található benne (Id. V. sz. térkép). „Az itteni lakosok - írják - igen együgyűek, vadak és önfejűek. Az erdőt erőszakkal kivágjak, s az uradalmi servitorokat, kik az ily károkat megakadályozni igyekeznek rendre megverik. ” Az italmérésből igen csekély haszon van a pálinkából meg szinte semmi, ezért zsidó pálinkafőző letelepítését javasolja. Az uradalom szinte minden településén zsidó bérli a pálinkafőzést.

120