Horváth László (szerk.): Grassalkovichok emlékezete. A 2000. szeptember 21-ei, Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 15. (Hatvan, 2001)
B. Gál Edit: A hatvani uradalom a XVIII. században, az 1796-os összeírás tükrében
A falvak, puszták láncolata a Zagyva és a Galga folyók mellett húzódik. A Zagyva, különösen az alföldi területekre lépve tekervényessé válik, szétterülve apró „szigeteket” hoz létre. „Sok helyeken semmi árka nem lévén és az holott kitetszőbb árka volna is a tekervényes folyás miatt iszappal tsaknem egészlen betelve, s haszonvehetetlen Náddal és Gyikénnyel benyőve lévén, mihelyt a Víznek tsak kevés szaporodása s áradása történik is folyásában felakadván Réttyeinket elborittya és sok helyeken magát megfészkelvén posványos Tó-állásokat és haszonvehetetlen Zsombékos helyeket tsinál. ..’’’Ezért az uradalomnak szinte mindennapos problémát okozott az árvizekkel való küzdelem, amelynek egyetlen megoldása - s ezt maga Grassalkovich is pontosan látta - a folyószabályozás. Erre azonban csak a XVIII. század végén kerül sor, s addig még állandó viták forrása főleg Boldog és Hatvan környezetében. A földesúr élete végén gödöllői, hatvani és debrői domíniumából fő majorátust, a bajaiból és komjátiból pedig második majorátust tett, s azokat Antal fiára hagyta. II. Antal, bár 1784-ben hercegi rangot kap korántsem az a törekvő, agilis nagy birtokszerző, mint az apja volt. Mostohaanyja halála után 1782-től átvette az összes uradalom irányítását. 1785-ben az uradalom a következőképpen fest:8 Helység Telkek Házak Jobbágy Zsellér Taxalista Házössz. F.u.ház Hatvan 71 1/2 362 153 54 126 333 29 Lőrinci 32 132 85 33118 14 Szántó 14 1/2 32 29 130 2 Apc 42 152 92 42134 18 Fancsal 40 1/2 114 85 20105 9 Csány 25 3/4 56 38 1452 4 Dány 60 148 112 25137 11 Boldog 40 1/2 133 92 30 3 125 8 H.györk 61 1/2 152 9946 145 7 Összes 388 1/4 1281 785 219 175 1179 102 Gazdálkodni azonban nem tudott, s az apja által létrehozott két majorátust egyre nagyobb és nagyobb kölcsönök terhelték. Amikor 1794-ben meghalt az uradalmak már az adósságokkal együtt öröklődtek fiára. III. Antal még kevesebbet törődött birtokaival, hiszen jószerivel Bécsben és Pozsonyban élt. II. Antal idején szinte minden uradalom zálogba került. 1777-től az Orczyak bérelték a debrő-parádit, 1788-tól szentgyörgyi Horváth Zsigmond és Gludovácz József királyi tanácsosok pedig a gödöllői, a hatvani és a bajai uradalmakat. 1795-ben, 13 évvel a bérlet lejárta előtt III. Antal azon a címen kérte vissza a gödöllői és a hatvani uradalmat, hogy az év egy részét Gödöllőn akarja tölteni, hogy jogaira Pesten ügyelhessen és az eoconomiát ifjúkorában megtanulhassa. E visszavétel alkalmából készült az az összeírás is, amelyet most részletesebben szeretnék ismertetni. 7 MOL P 429IV E 1 8 Hermann Ottó Múzeum Wellmann-hagyaték 2. doboz, "A gödöllői és hatvani uradalmak levéltári anyagának kijegyzései. (házössz-a jobbágyok, zsellérek és taxások kezén lévő házak összesített száma, f.u.ház = egyéb, a földesúr, egyház stb. kezén lévő házak száma) 116
