Horváth László (szerk.): Grassalkovichok emlékezete. A 2000. szeptember 21-ei, Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 15. (Hatvan, 2001)
Vajdai Ágnes Viktória: A Grassalkovichok barokk kertépítészete
ÖSSZEFOGLALÁS Röviden áttekintve a fontosabb Grassalkovich-iezidenciák barokk kori kertjeit, összefoglalóan azt a következtetés vonhatjuk le, hogy a kertek karaktere hűen tükrözi a kor kertművészeti ízlésvilágát, de egyúttal az építtetők gondolkodásmódját is. I. Antal kertjeiben a barokk szellemiség és stílus által megkövetelt kötelező kerttervezési és alakítási törvény- szerűségek ugyan megjelennek, de átformált, egyéni hangvételben. A gróf úgy próbált eleget tenni a korstílusnak, hogy közben racionális szemlélete is érvényesüljön. Ugyanakkor megpróbált mentes lenni más főúri kastélyok és kertek utánzásától, bár a magyar főnemesi mivoltát büszkén viselő gróf egy ötletet mégis csak átvehetett az Esterházy hercegi rokonoktól: a kismartoni Királypavilont, mint jelképet. A gödöllői kastélyparkban megépített pavilonhoz hasonlót hazánk területén ugyanis másutt nem találunk. I. Antal kertjeiben feltűnt, a növénykiültetési rendszerek hasonlósága, melynek egyik példája a fasoroknál használt azonos fafaj megjelenése. Ha ma, több mint két évszázad után végigsétálunk Gödöllőn, Pozsonyban, Pozsonyivánkán, Hatvanban, még most is szembetűnik a vadgesztenyefák sora. A család kihalása után a kastélyparkokban az idegen tulajdonosok is valamilyen oknál fogva tiszteletben tartották e fákat és az idős egyedeket pusztulásuk után fiatalokkal pótolták. (Ez jól látszik például a gödöllői gesztenyefasor nem azonos életkorú fáinál.) És ha több mint 250 éven keresztül ezek a fák adták az árnyakat az utaknak, akkor ezt a tényt nekünk is tiszteletben kell tartanunk, még a XXL században is, és nem szabad őket hársfákra lecserélni.38 Herceg Grassalkovich II. Antalnak, aki folytatta apja által elkezdett kertépítési és fejlesztési munkákat, már jóval több készsége és motivációja volt a barokk kertművészet finom részleteinek megjelenítésében. Törekvéseire erősen hathatott apósa, Esterházy Miklós mindenkit magával ragadó életvitele, reprezentációja, a pompázatos eszterházai kastély és kertegyüttese. Ezek a hatások kimutathatók a Grassalkovich-kertekben, például az 1780-as években létrehozott pozsonyivánkai fácános esetében, amely igen hasonlít az eszterházai kertrendszerhez. A herceg ízlésvilágában már megjelennek a kor divatirányzatai is, példa erre a kínai divat térhódítása kertkultúrájában, bár nem olyan hangsúllyal, mint Eszterházán. 38 Noha a barokk kor kedvelt fája volt még a hárs és a gyertyán, mégsem lehet egyetérteni a gödöllői Felsőkert helyreállításához készített szakvéleménnyel (Örsi Károly), amely szerint a színházi szárnytól kezdődő allé: „Növényanyaga vadgesztenye, súlyosan beteg, torz, pusztuló, veszélyes mind. Ki kell irtani! Teljesen egységes új, kisméretű koronájú hársfasort javaslok telepíteni felújításként.” Véleményem szerint az idős beteg fákat kezelni, szükség esetén pótolni kell és nem kiirtani. A hárs helyett pedig inkább maradjuk a Grassalkovichok által alkalmazott fajtánál, a vadgesztenyénél. 108
