Horváth László, Hegyi Klára (szerk.): A hatvani szandzsák adóösszeírása 1570-ből - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 14. (Hatvan, 1998)

A Hatvani szandzsák jogszabályai és tizedei

A HATVANI SZANDZSÁK JOGSZABÁLYAI ÉS TIZEDEI

1. Az említett szandzsákban élő nem-mohamedán ráják adózóképes háztartásaik után évente 50 akcsa dzsizje-adót fizetnek. Az a háztartás adózóképes, amelynek a háza, a házban és a szőlőskertben tartott vagyona - a személyes ingóságokat, mint például takarót, ágyat nem számítva állatai, bora és gabonája legalább 300 akcsát ér. Az előző összeírás alapján, ha egy háztartás a fenti számítás alapján kevesebbet ér, akkor tulajdonosa semmit nem fizet. Azonban egy 874-ben [= 1566-ban] kibocsájtott szultáni rendelet szerint a dzsizjét tíz akcsával emelték, ezért ténylegesen minden háztartás után hatvan akcsát tartoznak fizetni.

2. A dzsijét fizető ráják szpáhi földesuruknak kapu-adó címén huszonöt akcsát tartoznak fizetni Hizirlljász napján [azaz Szent György napján, április 24-én] és huszonöt akcsát Kászim napján [azaz Szent Demeter napján, október 26-án].

3. Gabonából, más szemesterményből és minden mezőgazdasági terményből tizedet tartoznak szedni. A mohamedánok szőlőskertjeiből nem szednek tizedet, helyette dönü- mönként négy akcsa dönüm-adót fizetnek.

4. Ha egy rája konyhakertjében személyes fogyasztásra petrezselymet, tárkonyt és más zöldséget termel, azokért nem kell semmit fizetnie. De ha piacra termel, az eladott zöldségfélékből és a bosztán-kertből tizedet tartozik adni.

5. A méhkasadó tíz kasonként egy kas, és öt kasonként fél kas. Ha a rája öt kasnál kevesebbet tart, akkor kasonként két akcsát fizet. A mézszüret ideje az aratás idejére esik, akkor kell a tizedjét szedni.

6. Mivel tűzifa- és szénaadó címén minden háztartás huszonöt akcsát szokott fizetni, ezúttal is így van beiktatva.

7. Sertésadó címén éves sertésenként két akcsát tartoznak fizetni. Az egy évesnél fiatalabb sertések adómentesek. Makkoltatással tartott sertésekért makkadó címén sertésenként egy akcsa jár az ottani földesúrnak.

8. Ha a ráják juhaikat egy másik földesúr birtokán teleltetik vagy elletik, minden hozzávetőleg háromszáz darabból álló nyáj után egy kos és elletésért egy bárány jár a hely földesurának akoladó címén. Viszont a báránytizedet annak a földesúrnak tartoznak adni, ahová a ráját a szultáni összeírásban bejegyezték.

17