Horváth László (szerk.): A tavaszi hadjárat. Az 1996. március 14-i tudományos konferencia anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 13. (Hatvan, 1996)
Csiffáry Gergely: Lenkey János életének válságos pillanatai
Lenkey 1849 júniusától valóban beteg, viszont a betegség természetére nincsenek adatok, amely fogságba esését követően súlyos formában jelentkezett. Lenke;/ a magyar főtisztekkel 1849. augusztus 25-én érkezett meg az aradi várba.'1 Első kihallgatására augusztus 27-én került sor, ekkor még úgy tűnik, semmi baja, a második kihallgatása szeptember 14-én volt.51 52 Katona Tamás szerint a szeptember 14-i vallomása még eléggé összefüggő, de nem tartja kizártnak, hogy ez esetleg a jegyzőkönyvet vezető hadbírónak köszönhető. Másnap, 1849. szeptember 15-én, utólagos beadványában találni első jelét egyfajta zavarodottságnak. „Kérem utólagos kihallgatásomat, a tiszt urak jelenlétében elő fogom adni életem főbb vonásait, mert ilyen leírhatatlan borzalmas sorsa senkinek sem volt még, mióta a világ a világ, és senkinek sem lesz, míg csak világ a világ. ”53 Tehát az aradi börtönbe kerülését követően 21 napon belül a betegség komoly jelei mutatkoztak nála, amely igen megdöbbentette az ott raboskodó tiszttársait is. Az előzőekből kiderül, hogy Lenkey pszichés problémáit ismerte a környezete. Hangsúlyoznunk kell, hogy a nagyfokú leromlásnak egy oka lehet. Amíg korábban Lenkey az őt ért stresszhatásokat a rendszeres poharazgatással „ ellensúlyozni” tudta, erre a börtönben már nem volt lehetősége.54 51 KATONA Tamás, 1979. I. 75. 52 KATONA Tamás, 1979. II. 176. 53 KATONA Tamás, 1979. II. 187. 54 Idetartozik, hogy az elmúlt korokban a vezetékes ivóvíz hiánya, a fertőzött vizek, gyakori járványok miatt a lakosság éppen úgy mint a hadsereg tagjai, általában bőit fogyasztottak Magyarországon. Nem véletlen, hogy éppen a kincstár állítatta fel a végvárainkban már a XVII. században az első serfőző házakat azért, hogy a katonák a fertőzött vizek és a rosszul kezelt borok helyett azt fogyasszák. Tehát a hadseregben természetes és bevett szokás volt az italozás. Magyarországon a XIX. század derekán már a kortársak panaszkodtak a mértéktelen borfogyasztásra. Különösen érvényes ez Egerre, amely az 1850-es években éppen lakosainak nagymértékű borfogyasztásáról vált híressé. 97
