Horváth László (szerk.): A tavaszi hadjárat. Az 1996. március 14-i tudományos konferencia anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 13. (Hatvan, 1996)
Horváth István: „Mezőre táborba szállottunk” (Adatok Nógrádból a márciusi ifjak eszmeiségéről, tetteiről)
a birtokosok. Káptalanfán „az urak meg vonakodtak, mindenik csak úgy egymásra igazított, ha az elmegy - úgymond úgy én is adok szekeret”,18 Az embert próbáló viszonyokat az időjárás sem könnyítette. A napsütés után a hűvös éjszakák, a szél, a por tette próbára a fiatal katonákat. Közülük sokan „por elleni szemüveget vettek maguknak.” Öröm is érte, mert Fehérváron találkozott földijeivel is, a honti, a nógrádi nemzetőrökkel, Bodnár István, Szakai Elek s más kapitányokkal. Szeptember 21-én Veszprém előtt István nádor főherceg szemlét tartott a sereg felett. Szeptember 27-én Pákozd-Sukoró térségébe vonultak, másnap 28-án Seregélyesnél foglaltak állást „fegyverrel kézben készen kellett állnunk, várván a nettalán arra jövendő ellenséget”.19 Szeptember 29-én lefolyt csatáról, azutána következő napokról a következők szerint számolt be Nagy Iván. „Dél után lehetett már az idő, midőn jobb oldalunkról a Verencei tó másik oldalán Pákozd és Sukoró között megszólaltak az ágyúk. Összeütközött Jellachich a mieinkkel. Mi a tó túlsó partjáról, a síkról néztük, de mi történt ott, hogyan folyt le a harc, azt bizony nem igen láthattuk, főleg egy részben a nagy füst fölleg miatt is. Estig helyben álltunk, és mivel este visszafelé (hátrálva) parancsoltattunk, abban a hiszemben voltam, hogy vesztettünk. Utóbb tudtam meg a valót, és a fegyverszünetet is, melyet Jellachich a híres "Flanken bewegegung"-ra használt. Este borult és esős időben, melyben a mieink egymásba is lődöztek, vonulánk Baracska felé”. Nagy Iván sorsa és zászlóaljának története az ellenség üldözésével folytatódott, egészen az osztrák határig. A schwehati csatában azonban már nem vett részt, mert átkérte magát a Tiszán-túli, az erdélyi katonai egységekhez. Irodalom BONA Gábor: 1985. Nógrád megyei 1848-as honvédek nyomában. Nógrádi Múzeumok Évkönyve, Salgótarján. BONA Gábor: 1987. Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-49. Zrínyi. BOROVSZKY Samu: 1911. Nógrád vármegye PULSZKY Ferenc: 1880. Életem és korom. Bp. 18 U.o. 134. ill. 144.p. 19 U.o. 82
