Horváth László (szerk.): A tavaszi hadjárat. Az 1996. március 14-i tudományos konferencia anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 13. (Hatvan, 1996)

Hermann Róbert: A fővezérség kérdése 1849. januártól áprilisig

lékiratai szerint Kossuth egyenesen a fővezérséggel kínálta meg Dembinskit. Ez az adat egybevág Dembinskinek azzal az 1849 januárjában közzétett, a Fran­ciaországban élő lengyelekhez intézett kiáltványával, amely szerint gróf Teleki László, a magyar kormány párizsi megbízottja is kijelentette: bármilyen pozíciót betölthet Magyarországon, amit akar. Dembinski azt válaszolta, hogy a fővezéri poszt kivételével bármit hajlandó betölteni. „Ahol egy nemzet saját nemzetiségét védendő kelt fel, a hazaszeretet szenvedhet attól, ha sorsát egy idegen kezében látja”. Mindez azért lényeges, mert ezek szerint nem Görgei 1849 januári ma­gatartása okozta Dembinski fővezéri kineveztetését, hanem ez Kossuth ötlete volt.14 15 Az altábornagy január 3-án indult el Párizsból, s január 18-án már a Miskol­con jelentkezett Szemere Bertalan felső-magyarországi teljhatalmú országos biztosnál. Szemere aludni sem hagyta Dembinskit, hanem azonnal továbbküldte Debrecenbe. „Bem jó nevet csinált a lengyel vezéreknek. Válasszátok meg őt is, legyen lelke a seregnek” - írta. Ugyanakkor érzékelte rajta a szenilitás bizonyos jeleit: „Megjegyzem, kissé sokat beszél”. Másnap ismét az OHB tagjainak lel­kére kötötte: „Adja Isten, bízassék meg fontos vezérlettel, és legyen vele a Teremtő áldása”1. Január 21-én Kossuth már közölte Szemerével Dembinski megérkezésének hírét, s azt, hogy másnap Szolnok felé küldi Perczel és Répásy csapatainak megszemlélésére, „...tájékozza magát a körülmények iránt, s az egyesült tiszai seregek vezényletével fog megbízatni”. Ezen a napon megszüle­tett Dembinski „osztálytábomoki” (azaz altábomagyi) kinevezése. Mivel Kiss Ernőn kívül nem volt ekkor más altábornagya a honvédségnek, értelemszerű volt, hogy Dembinski fogja rangidősként megkapni a fővezérséget. Dembinski ugyanis kikötötte, hogy ha más fővezért nem neveznek ki, „hanem több se­regvezérek kombinatíve dolgozandnak, anciennitására [rangidősségére] szá­mot tart”. Másnap, Dembinski elutazása után - a bácskai hadtest tisztikará­ban kitört válságról érkező hírek hatására - Kossuth azt javasolta Mészáros­nak, hogy a hadtest parancsnokságát bízzák Dembinskire kellene bízni. Mé­száros nem reagált az ötletre.16 Vetter emlékiratai szerint Dembinski arról beszélt neki, hogy a fővezérséget nem akarja átvenni, mert ez a tiszt egy magyar tábornokot illet.17 Dembinski valóban elutazott Perczelhez, majd sikeresen össze is veszett az egyébként forrófejű tábornokkal. Az ok a hadügyminisztérium egy, immáron aktualitását veszített utasítása volt, amely egy álhír hatására 4000 fő Dembinski 14 KOVÁCS István, 1989. 182-194., KLAPKA, Georg, 1851. I. k. 216. 15 SZEMERE Bertalan, 1990. 342. 16 KLÖM XIV. 180., 183., 188., 254. 17 VETTER Antal Emlékiratai. 36. f. 13

Next

/
Thumbnails
Contents