Horváth László (szerk.): A tavaszi hadjárat. Az 1996. március 14-i tudományos konferencia anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 13. (Hatvan, 1996)

Hermann Róbert: A fővezérség kérdése 1849. januártól áprilisig

hatalmat gyakorló Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) elnöke december 11-én utasította Nádosy Sándor ezredest, a hadügyminisztérium katonai osztályának vezetőjét a magyar hadsereg létszámának összeállítására. A létszámkimutatás - az alakulásban lévő csapatokon kívül - összesen 14 mozgó seregtestre és várőrségre terjedt ki. A minisztérium által beküldött első kimutatás hat mozgó hadsereg (hadtest) és három várőrség adatait tartalmazta.2

Mindez együtt járt a hadseregirányítás szerveinek átalakulásával is. Ekkor jött létre az Országos Nemzetőrségi Haditanácsnak a hadügyminisztériumba történő beolvasztásával, illetve a főhadparancsnokságok felszámolásával az egységes hadügyminisztérium, s a korábbi katonai mozdítási osztály helyett a minisztérium táborkari (vezérkari) osztálya.

1848-49 fordulóján az egyes magyar hadtestek többnyire önálló hadműveletekben vettek részt. Ezek első együttműködési kísérletére 1848 december végén került sor, amikor a nyugati határszélről visszavonuló feldunai és a Mura-mentéről visszavonuló Perczel-hadtestnek kellett volna megállítania a cs. kir. fősereg egységeit. Ilyen esetekben általában a rangidős tábornok szokta átvenni az egyesített csapatok feletti fővezérséget. Csakhogy Perczel és Görgei tábornoki kinevezése között meglehetősen rövid idő, alig 17 nap telt el, rangjuk kezdete között pedig mindössze 10 nap volt. Emellett a két tábornok egyetlen közös hadműveletük, a Roth vezérőrnagy vezette horvát hadosztály bekerítése alkalmával, úgy összeveszett, hogy bármelyiküknek a másik alá történő rendelése csak rossz következményekkel járhatott. Erre Csány László, a feldunai hadtest kormány- biztosa figyelmeztette Kossuthot december 25-én: „Perczelünk írt, levelében keserű. Lesz bajom e két emberrel, de Móric eddig hozzám szeretetet és bizodalmát tanúsított, azért hiszem, hogy jót tehetek”3.

Kossuth még december 20-án értesítette Görgeit arról, hogy Vetter Antal vezérőrnagy, a hadügyminisztérium vezérkari osztályának főnöke megérkezett Aradról: „kissé itt marasztom - írta - (Mészáros [Lázár hadügyminiszter] sem lévén itt, hogy ha szükség találna itt lenni, legyen itt is vezér és rendelkező)”. December 27-én Görgei táborába akarta küldeni Vettert, 28-án pedig megbízta a hadügyminisztérium ideiglenes irányításával.4 Másnap arra hivatkozva, hogy „több csapatokból álló s külön-külön fővezérekkel bíró seregeink vezérei között bizonyos vetélkedés, s ebből származó egyenetlenség támadhat”, felkérte Vettert a Görgei, Perczel. Lázár György és Majthényi István tábornokok vezette „feldunai seregünk” fővezérségének elvállalására. Lázár Görgei beosztottja volt, Majthényival és a komáromi várőrséggel Görgei szintén rendelkezhetett. A felkérés tehát egyértelműen a Görgei és Perczel közötti feszült viszony miatt született. Kossuth ezt nyíltan bevallotta Csány Lászlóhoz írt levelében: „mert egy2 KLÓM XIII. 708-709.

3 KLÓM XIII. 891.

4 KLÖM XIII. 817., 901-902., 913.

10