Horváth László (szerk.): A tavaszi hadjárat. Az 1996. március 14-i tudományos konferencia anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 13. (Hatvan, 1996)

Hajagos József: A Heves vármegyei 26. honvédzászlóalj története 1848–1849-ben

ségek csökkentése érdekében azt javasolta, hogy a Kossuth indítványára elfogadott javaslatot rögtön tegyék közhírré. Úgy látszik Németh nem tudott arról, hogy Batthyány az erre vonatkozó rendeletet már szeptember 14-én megküldte a törvényhatóságoknak.

Puky, Recski és Németh felszólalásai visszatükrözték azokat a nehézségeket, amelyek a Délvidékre leküldött Heves megyei nemzetőrök mozgósításakor felmerültek. Az igényelt 3.000 nemzetőr helyett csak jóval kevesebbet tudtak mozgósítani, azok többségét is sorshúzás révén. Felváltásuk pedig a szüreti munkák és a mindenféle katonáskodással szemben mutatkozó ellenszenv miatt lehetetlen feladatnak ígérkezett. Heves megye vezetésének szerencséjére, Batthyány önkéntes nemzetőr alakulatok felállításáról hozott augusztus 13-i rendelete szükségtelenné tette a Bácskából visszatérők újakkal való felváltását. Ilyen előzmények után biztosan megállapítható volt, hogy a kívánt magas újonclétszám (4.525 fő) toborzás útján nem fog kiállni.3

Szeptember 18-án Batthyány közölte a törvényhatóságokkal a képviselőház szeptember 16-i határozatát, s értesítette őket, hogy „a belépendő újoncok a hatóságok által fizetendő 20 pengő forint foglaló pénzt kapnak, mely által a nemzet képviselői határozathoz képest 4 évi szolgálatra utasíttatnak. ” Elrendelte azt is, hogy a hadfogadó parancsnokságok intézkedjenek a kiállítandó újoncok ruházatáról és felszereléséről. Szeptember 19-én Batthyány egy felhívást tett közzé a törvényhatóságok számára. Ebben szintén csak feltételes módon szerepelt a toborzás: „Állítsatok ki, akár egyenes toborzás; akár sorshúzás, akár toborzás útján a községre eső honvédek számát, és ezt minden esetre haladék nélkül eszközöljétek: haladék nélkül! mert a haladékban halál rejlik. ” Ugyancsak szeptember 19-én a belügyminisztérium útján körlevélben értesítette a törvényhatóságokat az általuk kiállítandó újoncok számáról, akiket kor szerint, toborzással, vagy sorshúzással kell minél előbb kiállítani. Ebben a rendeletben a toborzás már csak mint esetleges lehetőség szerepel. Ez azzal magyarázható, hogy a miniszterelnök számolt a toborzás várható lassúságával. Az ország védelmi képességének növelése azonban nem tűrt időveszteséget. Szeptember 20- án a kormánybiztosokhoz és a törvényhatóságok elnökeihez intézett kiegészítő rendeletében azokat „már némi kényszerítő módok” alkalmazására is felhatalmazta, ha az újoncállítás másképpen nem eszközölhető; kivéve ha fegyveres ellenszegüléstől lehet tartani.

Batthyány a hadsereg kiállításának munkájában számított a képviselők segítségére is. Ennek módjára még szeptember 15-én Nyáry Pál tett javaslatot. A jegyzőkönyv szerint: "Indítvány tétetett az iránt, hogy a képviselők a megyékbe

3 Nyáry Pál 1848. szeptember 16-i javaslata és vitája - BEÉR József 1954: 234. o., KÖZLÖNY 1848. szeptember 18., URBÁN Aladár 1986: 676. o.; a Heves megyei nemzetőrök mozgósításának problémája - HAJAGOS József 1995: 95-120. o.

108