Horváth László (szerk.): A tavaszi hadjárat. Az 1996. március 14-i tudományos konferencia anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 13. (Hatvan, 1996)
Hajagos József: A Heves vármegyei 26. honvédzászlóalj története 1848–1849-ben
gyűlési bizottság tervezetével. Ez azt tartalmazta, hogy a kiállítandó újoncokból egészítsék ki a magyarországi ezredek 3. zászlóaljait, a többiből pedig szervezzenek honvédzászlóaljakat. Ez a javaslat elfogadható volt a képviselők többsége számára. A törvény részletes vitájában Mészárosnak a továbbiakban még sikerült elérnie azt is, hogy a sorgyalogságnál kettő, a lovasságnál pedig egy tartalékszázadot is kiegészítsenek az újoncokból. A törvény végleges szövege szerint az újoncokat sorozással, négy évre állítják ki a 19. évet már betöltött korosztályból. A honvédzászlóaljak nyelve, zászlója, ruhája és jele magyar lesz. Amint erre lehetőség nyílik, a magyarországi sorezredeket is magyar lábra állítják. A törzstiszteket a hadügyminiszter ellenjegyzése mellett az uralkodó nevezi ki, a főtiszteket közvetlenül a hadügyminiszter. A törvény intézkedett az újoncok összeírásáról. A törvény szerint megtiltják a toborzást, s a testi büntetést is. A törvényjavaslatot a képviselőház augusztus 26-án, a felsőház 29-én fogadta el. Még ugyanezen a napon Szemere Bertalan belügyminiszter, aki a Bécsben tartózkodó Batthyányi helyettesítette, megküldte a törvényhatóságoknak a hadügyi törvény végleges szövegét. Mellékelte hozzá a honvédségi összeírás mintáját, s elrendelte az összeírás azonnali megkezdését.1 A hadügyi törvény végleges szövege Batthyány és Deák bécsi tárgyalásai idején érkezett meg a császárvárosba. Az uralkodó azonban nem volt hajlandó szentesíteni a törvényjavaslatot. Ez azt jelentette, hogy az ország védelméről elfogadott törvény nélkül, más módon kell gondoskodni. Mint említettük a nemzetőrségi törvény tág értelmezése révén vette kezdetét májustól az első tíz honvédzászlóalj felállítása. A szerb felkelők ellen néhány hétre mozgósított rendes nemzetőrség katonai alkalmatlanságának kiderülése, augusztusban a nemzetőrségi törvény újabb tág értelmezésére késztette a kormányt. Augusztus 13-án hosszabb időre, legalább 6 hónapra szolgálatot vállaló önkéntes nemzetőrzászlóaljak megszervezését rendelte el Batthyány. Ezeket augusztus 27-én Aradon, Szolnokon, Vácon és Veszprémben rendelte összevonni. Az önkéntes nemzetőrök mellett néhány hónapra szolgálatot vállaló szabadcsapatok is alakultak. Szeptemberben azonban az még nem volt előrelátható - legfeljebb csak remélhető -, hogy az önkéntes nemzetőrök és a szabadcsapatok legértékesebbjei a szabadságharc kibontakozása során átalakulnak honvédzászlóaljakká. A növekvő veszély elhárítását, amely Jellacic szeptember 11-i támadásának megin1 Kossuth 1848. július 11-i beszéde - KLÖM XU. 424-428. o„ KOSSUTH L. 1994: 86-111. o.; Mészáros előterjesztését és az országgyűlési bizottság által módosított szöveget közli - BEÉR József 1954: 561-573. o.; az országgyűlési vita jegyzőkönyvének szövegét kivonatosan közli - PAP Dénes 1866:1. k. 348-350., 387-439., II. k. 29-38., 65., 118., 130. o„ GELICH Richárd é. n. : I. k. 99-140. o., MÉSZÁROS Lázán második rész 57-86. o.; a hadügyi törvény vitáját legújabban ismertette - URBÁN Aladár 1986: 532-548. o., HERMANN Róbert 1992: 195-197. o. ; Szemete Bertalan 1848. augusztus 29-i rendeleté - KÖZLÖNY 1848. augusztus 31. 105
