Horváth László et al. (szerk.): Múzeum és kortárs képzőművészet. Az 1994. november 18-i szakmai tanácskozás anyaga - Hatvany Lajos Füzetek 12. (Hatvan, 1995)
Arató Antal: Kisgrafika a közgyűjteményekben
Kisgrafika a közgyűjteményekben ARATÓ ANTAL Összefoglaló névvel kisgrafikának nevezzük a sokszorosító eljárással készült ex libriseket, alkalmi kisgrafikákat (pl. az újévi üdvözlőlapokat, a valamilyen évfordulóra készült emléklapokat stb.), valamint - újabban - a kis méretű szabad grafikákat. Ez utóbbiak a hazai és külföldi gyűjtők körében kevésbé népszerűek, pedig jóllehet jobban tükrözik a grafikai művészetek fejlődését, mint a kifejezésmódjában a hagyományokat jobban őrző, megtartó ex libris. A közgyűjteményekben való megőrzésük, dokumentálásuk sem nyúlik vissza olyan hagyományokra, mint az ex librisé, az alkalmi kisgrafikáé. Ezek megőrzésére és feltárására ugyanis jónéhány intézmény vállalkozott és vállalkozik napjainkban is, noha ennek ellenére egyáltalában nincs megoldva a XX. századi, ezen belül a kortárs (és közelmúlt) magyar ex libris-művészetének teljességre törekvő gyűjtése, hozzáférhetőségének biztosítása valamelyik közgyűjteményünkben. Az Országos Széchényi Könyvtár - gyűjtőköri kötelezettségének megfelelően gyűjti a magyar és magyar vonatkozású ex libriseket: a régi lapokat (feltárva és rendszerezve) a Régi nyomtatványok tárában, az újabbakat a Plakát- és apró- nyom tat vány tárban. Az újabb lapok gyarapodásának forrása elsősorban a nyomdai kötelespéldány-szolgáltatás, ez azonban (még ha minden esetben be is küldik a nyomdák a kötelespéldányokat), az ex librisek igen szűk körére terjedt és teljed ki. Legtöbb esetben ugyanis a gyűjtő a művész által készített fa- és linódúcot nem viszi a nyomdába sokszorosításra, hanem vagy a művésszel, vagy a gyűjtők körében ismert egyéb személlyel készíttet megfelelő számú kézi lenyomatot. Nem kap kötelespéldányt az OSZK az egyéb grafikai eljárásokkal (rézkarc, rézmetszet stb.) készült metszetekből sem, így mindkét esetben legfeljebb a gyűjtők, művészek ajándékozására, alkalmi vásárlásokra hagyatkozhat. A gyarapodás tehát esetleges és sajnálatos módon az ex librisek feldolgozása, feltárása sem nyújt olyan lehetőséget, hogy akár egy-egy művész alkotásait áttekinthessük. A könyvjegyek ugyanis a rajtuk szereplő tulajdonosok neve (akik számára készült) betűrendjében vannak felragasztva kartonokra. Feldolgozását, feltárását tekintve kitűnően megfelel a kutatói igényeknek az Iparművészeti Múzeumban őrzött mindezideig legnagyobb magángyűjtemény, prof. dr. Soó Rezső hagyatéka, amely rendkívül értékes hazai és nemzetközi 33
