Horváth László et al. (szerk.): Múzeum és kortárs képzőművészet. Az 1994. november 18-i szakmai tanácskozás anyaga - Hatvany Lajos Füzetek 12. (Hatvan, 1995)
Sasvári Edit: A Modern Művészetért Alapítvány, Dunaújváros
2. Az alapítvány tulajdonát képező művek az elmúlt években rendezett kiállításokról ajándékozásokból származnak, illetve azoktól az alkotóktól, akik baráti vagy más formában kötődnek az alapítványhoz (Ádám Zoltán, Bukta Imre, Eperjesi Ágnes, Fehér Márta, Július Gyula, Gerhes Gábor, Diana Kingsley, Kicsiny Balázs, Várnagy Tibor, Roskő Gábor, Konkoly Gyula, Pauer Gyula, El Kazovszkij, Szili István, Vincze Ottó művei). Ez utóbbi egységben, mely szemmel láthatóan más jellegű, tükröződik a kiállítási program is, melyet az alapítvány születése óta eltelt időben Várnai Gyula festőművész szervezett. A kiállításokhoz kapcsolódva egyéb rendezvényekkel, többek között klasszikus és kortárs zenei koncertekkel (Ámadinda együttes, 180-as csoport), valamint művészettörténeti előadásokkal bővült a program. A fenti alkotóknak rendezett kiállításokon kívül az évente visszatérő tematikus kiállításokra (pl. az ARITMIA-sorozat), az alapítvány minden évben más alkotókat hív meg. Rendszeresen bemutatásra kerülnek az új szerzemények, s mivel ezek a művek az év nagy részében raktáron vannak, az alapítvány a Városi Televízióval közösen sorozatot indított be Tv-Galéria címen. A város lakói 5 perces műsorok keretében ismerkedhetnek meg e „láthatatlan” gyűjtemény egy-egy műtárgyával vagy műtárgyegyüttesével. A múzeum 1945 után, állami beruházásként, Szombathelyen épült először olyan létesítmény, mely huszadik századi illetve kortárs műveket magába foglaló múzeum és képtár céljára szolgált. A dunaújvárosi múzeum tervének első fázisa volumenében meg sem közelíti a szombathelyit, de mint elképzelés és a megvalósulás reményét magában rejtő vállalkozás az országban egyedülállónak számít. A már meglévő kiállítási terem, az Uitz Terem egy három, egyenként öt szintes épületegyüttes alsó részében helyezkedik el, az első két épületet zárt részként összekötve, a harmadikkal pedig egy árkádos előtér formájában találkozik. Ez utóbbi terület látszott alkalmasnak a beépítésre, melyre a tanulmánytervet Juhász Péter fiatal építész készítette el. Mivel e tér viszonylag kis alapterületű, így bővítésére megoldásként a pincerész (pincegaléria) kialakítása látszott a legoptimálisabb- nak. Az építész tervezési koncepciójában a megvalósuló létesítmény szervesen illeszkedik a már meglévő épületegyüttesbe és a múzeumi, kiállítási funkcióknak, egy ilyen, „miniatűr” változatban is igyekszik eleget tenni. Az építkezés- pénzügyi fedezetének tetemes részét - egyre nagyobb nehézségekkel - az ön- kormányzat vállalja, de csatlakoztak felajánlásokkal a városban lévő, főként az építőipar profiljához tartozó vállalatok. Ez utóbbiak a kivitelezéshez tett felajánlásaikkal, elsősorban építőanyagokkal való hozzájárulással segítik az építkezést. 31
