Horváth László et al. (szerk.): Múzeum és kortárs képzőművészet. Az 1994. november 18-i szakmai tanácskozás anyaga - Hatvany Lajos Füzetek 12. (Hatvan, 1995)

Passuth Krisztina: Történeti avantgarde ma – aktuális kiállításpolitika

nem támaszkodhatott a már meglévő, mindenki által közismert feldolgozásokra, tudományos eredményekre sem a művek kiválasztásánál, sem a tudományos koncepció kialakításánál. Csak a legprimitívebb tényeket említve: a válogatás nemegyszer rossz fekete-fehér reprodukciók alapján történt, így a képek, amikor a maguk valóságában megérkeztek a tárlatra - néha igen nagy meglepetést okoztak maguknak a rendezőknek. Ez a bonni „Europa, Europa” a kelet- vagy kelet-közép-európai országok művészetének megismerésére, áttekintésére az el­ső, és feltehetően hosszú ideig az utolsó nagyszabású alkalom volt. Első ízben konfrontálódott a nyugati közönség - és kritika - avval, hogy mit is jelent ez a, francia kifejezéssel élve: „F Autre Europe”: a másik Európa, és hogy mi szerepe volt - van a nemzetközi nyugati áramlatok megteremtésében, a szimbolikus tendenciáktól kezdve egész a „transzavantgarde”-ig. A konfrontáció természetesen nemcsak a nyugat-európai kritikára, hanem ránk is vonatkozott: megpróbáltunk megismerkedni a minket körülvevő orszá­gok, régiók törekvéseivel, a fontosabb tendenciákkal, kiemelkedő egyéni telje­sítményekkel. Számos kérdés merült fel evvel kapcsolatban: a történeti vagy inkább esztétikai szempontú rendezés elsődlegessége, a nemzeti vagy inkább internacionális csoportok fontossága, a művészeti centrumok és a művészeti élet „perifériájának” viszonylagos eltolódása, változásai az elmúlt évtizedek során. Minderről nemcsak írni, hanem beszélni, vitatkozni is kellene - egymás elgon­dolásaival is konfrontálódni, s erre, azt hiszem, éppen egy ilyen konferencia nyújtja a legjobb lehetőséget. 15

Next

/
Thumbnails
Contents