Horváth László et al. (szerk.): Múzeum és kortárs képzőművészet. Az 1994. november 18-i szakmai tanácskozás anyaga - Hatvany Lajos Füzetek 12. (Hatvan, 1995)
Zwickl András: Európai muzeológia – egy tanfolyam tanulságai
Európai muzeológia - egy tanfolyam tanulságai ZWICKL ANDRÁS Előadásom ill. írásom kiindulópontját az a kétéves posztgraduális tanfolyam képezi, amelyet 1990-1992 között látogattam az ausztriai Krems-ben. Az ottani Landesakademie kurzusának ismertetése kapcsán megpróbálom bemutatni azokat a legfontosabb tanulságokat, amelyek mások számára is érdekesek, sőt remélhetőleg hasznosak lehetnek. A bécsi Institut für Kulturwissenschaft (Dr. Dieter Bogner és Dr. Renate Goebl) szervezésében 1990 őszén induló tanfolyam első évfolyamában a; többnyire osztrák „fizetős” diákok mellett ösztöndíjasként helyet kaptak volt szocialista országok muzeológusai is: Prágából két, Budapestről- személyemben - egy művészettörténésszel. A négy szemeszterből álló tanfolyam egy-egy féléve minden második hétvégén megtartott, három napból álló tanegységekből épült fel. A kurzus elindítása és megnevezése (Ausbildung von Kuratoren für Kunstmuseen und Kunstausstellungen) jól tükrözi az igényt, hogy manapság a „művészeti múzeumokban” dolgozó ill. „művészeti kiállításokat” rendező - többnyire művészettörténész-diplomával rendelkező - „kurátorok” valamiféle praxis-orientált „kiképzésben” részesüljenek. (Zárójelben jegyzem meg: már maga a „kurátor” szó [vö. Kustos, Conservateur] is figyelmet érdemel, hiszen a Magyarországon használt „muzeológus” nem ugyanazt jelenti, a magam részéről egyébként örvendetesnek tartanám, ha - többek között a nemzetközi nyelvhasználatot is figyelembe véve - a „kurátor” szó a magyar nyelvben is meghonosodna.) A kurzus nyolc témakör (A-tól H-ig) köré szerveződött, amelyek egy-egy témafelelőssel az élen különböző létszámú vendégelőadót vonultattak fel. Az Általános kultúraelmélet (A) és az Elméleti muzeológia (C) elnevezésű tárgyak - mint címük is mutatja - főleg elméleti kérdések köré szerveződtek de számos érdekes, gyakorlati vonatkozású kérdést is megvilágítottak. Elsősorban az utóbbi volt érdekes, mivel a meghívott előadók között olyan nemzetközi hírű kiállításrendezők voltak, mint pl. Marie Lousie von Plessen (pl. Mozart-kiállítás, Bécs, 1991) vagy Boris Podrecca építész-kiállításter- vező (pl. Jöze Plécnik-vándorkiállítás, Párizs, Milánó, Velence, 1986), akik példaként saját projektjeiket bemutatva konkrét kérdéseket is taglaltak.Az olyan tárgyak, mint a Kultúrpolitika (B) ill. a Jogi kérdések (H) már sokkal közvetlenebb módon vetették fel a gyakorlati alkalmazás kérdését, számos, nálunk ép9
