Németi Gábor (szerk.): Vasutasok pokoljárása. A hatvani tüntetés megtorlása 1950-1953 - Hatvany Lajos Múzeum füzetei 11. (Budapest, 1991)
Hatvani vasutas családok internálása 1950-ben - Az állam és a katolikus egyház
Rákosi 1948 januárjában bejelentette, hogy a párt az év végéig le fog számolni a klerikális reakcióval, a másik oldalról Mindszenty nyilvánította ki, hogy semmi tárgyalnivalója az ateista kommunistákkal. 1948 júniusában törvényt hoztak valamennyi iskola, köztük az egyházi iskolák államosításáról. Ez a legközvetlenebb lépés volt az állam és az egyház különválasztásának útján, ugyanakkor a politikai harc eszköze a katolikus egyház szembenállásának megtöréséhez. Tragikus példa volt erre a pócspetri ügy. Az iskolák államosítása után a közoktatásból kirekesztett tanító rendek funkciót- lanokká váltak, ezzel megteremtődött az indok a felszámolásukra. Az események alakulására kihatott a nemzetközi háttér is. A hidegháború egyre jobban elmélyült. A Szovjetunióval szövetséges országokban a Tájékoztató Iroda által összehangolt hadjárat kezdődött az imperializmus eszközének minősített katolikus egyház ellen. Ennek jegyében került sor Mindszenty József bíboros letartóztatására 1948. december 26-án, majd népbírósági elítélésére. Az 1949-ben elfogadott alkotmány kimondta formálisan a lelkiismereti szabadságot és a vallás szabad gyakorlásának a jogát, ennek megfelelően az egyház és az állam különválasztását. Még ez év szeptemberében megszüntették az iskolai kötelező hitoktatást, és azt fakultatívvá tették. A lelkészkedő papság állami fizetéskiegészítésben részesült ugyan, de az állam megkövetelte tőlük az állampolgári eskü letételét. Ettől a papság azért vonakodott, mert az alkotmányban rögzítették a szocialista politikai célokat és úgy ítélték meg, hogy az ateista világ megteremtésének előmozdítása ellentétben áll papi mivoltukkal. Megkívánta volna a hatalom azt is, hogy a katolikus egyház papjai és maga az egyház is kapcsolódjon be a párt által irányított békemozgalomba. 1950 nyarán a hidegháború a tetőpontjára hágott. Kitört a koreai háború és a magyar-jugoszláv határon folyt a "kis háború". Ebben a helyzetben szánták el magukat Rákosiék döntő lépésre. 1950 júniusában az ÁVH-val intemáltatták a szerzeteseket és az apácákat. Ezzel a durva csapással kényszerítették tárgyalóasztalhoz az addig szembeszegülő katolikus püspöki kart. Az államhatalomnak Magyarországon arra már korábban is megvolt a joga, hogy megvonja a működési engedélyt a szerzetesrendektől. Példa is volt rá II. József uralkodásának idejéről. A szerzetesek és az apácák elhurcolása azonban példátlan durvasággal és megmagyarázhatatlan embertelenséggel történt. Először június 7-én és 9-én éjszaka hurcoltak el jugoszláv határ mellől és Szentgotthárdról 320 szerzetest, továbbá 6-700 apácát, majd június 18-ról 19-re virradó éjszaka az ország más részeiben bonyolítottak le hasonló akciót. Az első éjszakai elhurcolások után megkezdődtek a tárgyalások a püspöki kar és az állam megbízottai között a viszony rendezéséről. A tárgyalássorozaton az 11
