Németi Gábor: Dolgozatok Hatvan múltjából: Hatvan lakói a honfoglalás előtt - Hatvani Füzetek, Új folyam 1. (Hatvan, 1996)
szolgaságban tartottak, mint földművelőket kizsákmányoltak, részben pedig segédcsapatokként alkalmaztak hadjárataikban. 670 körül újabb, rokon életformájú népcsoportokkal töltődött fel az avarság. Ekkor került sor az északi területek megszállására. Ebből az időből valók a Hatvan környéki avar emlékek is. Az avarok történetének második korszakához kapcsolódik a kettős magyar honfoglalás máig is vitatott elmélete, amelynek értelmében az avarság második hullámban történő betelepülése voltaképpen már a magyar honfoglalás első nagy szakasza. Maguk az avarok nagyállattartó lovaspásztor életmódot folytattak, a meghódított földművelő népeket kizsákmányolták, a környező országokba zsákmányszerző háborúkat indítottak, a bizánci császárságot adófizetésre kényszerítették. Katonai sikereikben jelentős szerepe volt annak, hogy ők alkalmazták Európában először a kengyelt. Körükben a nemzetségi társadalom felbomlása előrehaladt, mellette kialakult a területi katonai szervezetű állam. Hatvanban és környékén eddig tervásatást nem folytattak az avar emlékek feltárására, de a szórványosan előkerült leletek hírt adnak itteni életükről. Ecséd községben például a Bállá Ferenc háztelkéről indadíszes öntött övvereteket, vaskést, fülbevalót, dinnyemag formájú pasztagyöngyöket juttattak el 1953-ban a Magyar Nemzeti Múzeumba, amikor feltehetően több sírt bolygattak meg. Boldog községből egy páratlanul érdekes ember és állat ábrázolású öntött bronz övveret sorozat ismeretes. Hort községben a Szekeres tó közelében egy cserépedény kulacs került elő. Hatvan belterületéről juttattak múzeumba néhány avar leletet több évtizeddel ezelőtt. A Kisfaludy utca mellett elterülő Delelő határrészből díszítetlen agyagedényt gyűjtött be Doktay Gyula. A vasútállomás területén Ny-K-i tájolású sírból Galván Károly leletmentő ásatás keretében vaskést és vasszekercét gyűjtött be az 1950-es évek elején, amit az egri múzeumban leltároztak be. Az 1980-as években avar cserépedényt találtak az Ifjúsági tábor közelében, amit Fodor László vitt be az egri múzeumba. A Delelő hatáirészben Szabó J. Győző megállapítása szerint avar temető van, amelynek feltárását sokáig tervezgette, de korai halála ebben megakadályozta. 791-ben a frankok támadást indítottak az avarok ellen. Két hadjáratban sikerült csak megtörni az avarok ellenállását, amit elősegített a bolgárok támadása délről és az, hogy a szláv alattvalók is fellázadtak elnyomóik ellen. A 800-as évek folyamán az avar birodalom széthullott. Az avarok jelentős részben beolvadtak a szlávokba, maradékaik megélték a magyar honfoglalást és részévé váltak a magyarságnak. 20 Felhasznált irodalom Magyarország története. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Főszerkesztő Székely György. Bp., 1984. László Gyula: Vértesszőlőstől Pusztaszerig. Élet a Kárpát - medencében a magyar államalapításig. Bp., 1974. Ferenczy Endre: A magyar föld népeinek története a honfoglalásig. Bp., 1958. Kalicz Nándor: Agyag istenek. A neolitikum és a rézkor emlékei Magyarországon. Bp. 1970. Kovács Tibor: A bronzkor Magyarországon. Bp., 1977. Szabó Miklós: A kelták nyomában Magyarországon. Bp., 1971. Heves megye műemlékei I. Szerkesztette Dercsényi Dezső és Voit Pál. Bp., 1969. Kalicz Nándor: Heves megye kő- és rézkorának fontosabb kérdései. Dolgozatok Heves megye múltjából. Eger, 1970. Dombokká vált évszázadok. Bronzkori teli-kultúrák a Kárpát - medence szívében. Bp., 1992. Posta Béla: Hatvan - boldogi ásatások. Arch. Ért. 15. (1895) Tompa Ferenc: Bronzkori lakótelep Hatvanban. Arch. Ért. 48. (1935) Somogyvári Ágnes: Bronzkori sírok Hatvanban. Agria. XX. ( 1984) B. Hellebrandt Magdolna: Heves megye kelta kori régészeti leletei Agria. XXVII- XXVIII. (1992.) Szabó János Győző: Heves megye népvándorláskori történetének néhány kérdése. Dolgozatok Heves megye mltjából. Eger, 1970. Soproni SándonKéső római katonai őrállomás Hatvan - Gombospusztán. Dolgozatok Heves megye múltjából. Eger, 1970.
