Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 44-45. (Eger, 2013)

Szecskó Károly: Gárdonyi egri orvosa

Szecskó Károly

GÁRDONYI EGRI ORVOSA

Az orvostörténelem számos olyan gyógyászt tart számon, akiket nemcsak a gyógyítás terén elért eredményeik, hanem nagy írókhoz, költőkhöz, művészekhez fűződő kapcsolataik is híressé tettek. Közülük való volt dr. Glósz Kálmán, Gárdonyi egri orvosa.

Mielőtt témámról beszélnék, először arról hozok fel néhány jellemző példát, hogy hazánkban kik is voltak azok az orvosok, akiket barátság fűzött egy-egy íróhoz, költőhöz, művészhez. Először a Himnusz költőjéről, Kölesei Ferenc költőnkről szólok. Azzal kezdeném, hogy nagy költőnk, gyermekkorában himlőt kapott, amely során végül elvesztette jobb szemét. Ennek előtte nem szakképzett orvosok kezelték, hanem népi gyógyászok. Költőnk halálát 1838. szeptember 24-én fázás okozta. A halála előtti napokban szüntelen beteg volt. Tamássi doktor kezelte. Ő úgy vélte, hogy a költő baja végső soron az éjjeli-nappali megerőltetett munka okozta. Az említett doktor mindent elkövetett azért, hogy ne haljon meg. Ennek érdekében a költő testére nadályokat ragasztott, s hólyaghúzót tett gyomrára, nyakára, tormát a lábára. A doktor medicinái azonban nem vezettek eredményre.

A következőkben nagyhírű költőnk, Ady Endre betegségéről szólok és arról, kik akartak gyógyírt szerezni számára. Ady, mint tudjuk, idült alkoholizmusban szenvedett. Ugyanakkor fiatalkorában szerzett vérbaj is sújtotta. Többször volt különböző szanatóriumokban hazánkban és külföldön is. Az évek során többen gyógykezelték, most csak háziorvosát, Lukács Hugót, s az őt gyógyító Scheffer Gyulát, Pfeifer Ernőt, Láng Mihályt említet meg.

A következőkben Arany János betegségéről írok néhány szót, s arról, ki gyógykezelte őt. Nagy költőnket már Nagykőrösön fejfájás kínozta, egyre jobban jelentkeztek epeproblémái, sőt szembaja is keletkezett. Ez utóbbit Hirschler Ignác gyógykezelte.

3