Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 44-45. (Eger, 2013)

Veres Gábor: Heves megyei Múzeumi Szervezet 1962-2012

rendel a jogalkotás. A szakterület irányítására a három évre kinevezett tudományos tanácsok mellett az Országos Múzeumi Tanácsot hozták létre, melynek feladatait külön utasításban is szabályozták.7 A művelődési miniszter tanácsadó testületéként definiálták, mely a múzeumi munka általános „elvi-módszertani” kérdéseiben véleményez és javaslatokat tesz. Ez a szerepe kiterjedt a tudományos kutatás helyzete mellett a népművelő munka tartalmi és módszertani színvonalára is. A múzeumok közművelődési feladatai ebben az időszakban jelentősen megnövekedtek, előtérbe kerültek.8 A múzeumokban dolgozók számának növekedése is jellemzi az időszakot, mely az újonnan alapított intézmények létszámigényén túl elsősorban a közönségszolgáltatásban résztvevők9 számának a gyarapodását jelentette.

Már az ügyrendben olvashatunk a központi múzeumi intézmények létrehozásáról. A Központi Múzeumi Igazgatóság tevékenységébe tartozott a gazdálkodási, restaurálási, állagvédelmi, propaganda feladatok mellett a múzeumok kiállításainak tervezése, kivitelezése, valamint a kiállítások korszerű technikai, művészi elveinek, módszereinek a kidolgozása is.10 A múzeumok látványos gyarapodáson mentek keresztül az 1970-es években. 1972-ben 185 múzeumi intézményt tartottak nyilván az országban, melyből 38 Budapesten, 147 pedig vidéken volt található.11

A Heves Megyei Múzeumi Szervezet megalakulását követően a Dobó István Vármúzeumból és a Mátra Múzeumból valamint a parádi szabadtéri múzeumból és a tamamérai iskolában lévő kiállítóhelyből állt. 1964-ben jött létre a verpeléti kovácsmühely, majd 1968-ban Kisnánán a Szlovák parasztház

1969-ben alakult meg a Hevesi kiállítóhely és ugyanebben az évben

7 167/1966. (M.K. 20.) MM számú utasítás

8 KATONA Imre 1976.4-5.

9 ÉRI István 1978-79. 119.

10 114/1968. (M.K.5) MM számú utasítás

11 KOREK József 1973. 46-47.

107