Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 42-43. (Eger, 2011)
H. Szilasi Ágota: Papírhölgyek
H. Szilasi Ágota PAPÍRHÖLGYEK \àrga Anikó textiliparművész kiállítása az Egri Képtárban 2009. november 14.-2010. március 31. Minden későbbi korszaknak óhatatlanul megvolt a reneszánszhoz való sajátos viszonya. Túllépve a XX. század minden hagyományt tagadó modernista gesztusán, Mátyás király megkoronázásának 550. évfordulóján Magyarországon is megpróbáltuk felidézni az „újjászületés” igézetében széles körü szabadságigénnyel fellépő európai kultúra dicsőséges (ugyan háborúskodásokkal terhes) évszázadait, a XV-XVI. század hangulatát, eleven szellemiségét, kétséget kizáró nagyszerűségét, pompáját. így mértékké formálódhatott a magyar történelem azon időszakának felidézése is, amikor európai nagyhatalomként Mátyás király visegrádi és budai udvara Közép-Európa szellemi központja volt. IV Sixtus pápa követe szerint maga a „földi Paradicsom”. Az Egri Képtár reneszánsz termében állva, a festmények invitálását elfogadó alkotásokat, Varga Anikó textil -iparművész papírból készült ruhaszobrait csodálva, a szoknyák redőiből kikukucskáló arcokban ráismerve a reneszánsz nagymestereinek (Leonardo, Raffaello, Michelangelo) legismertebb alkotásaira - sok mindenről beszélhetnénk. A reneszánsz újszerű, modembe hajló, individualizálódó világképéről, a divat sokféleségéről, a ruhák viselőjének társadalmi helyzetéről, a történelmi korok divatjának (életvitelének, eseményeinek) korabeli festményekről való leolvashatóságáról, az ábrázolások forrásértékéről, így a múzeumokról mint az emlékezet helyszíneiről, de a modem ember régi korok kultúrájához való viszonyulásáról, vagy a művészet folytonosságáról, posztmodem állapotunkról is. Illetőleg az alkotás misztériumának közelébe kerülve némi fogalmat alkothatunk a művé91
