Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 42-43. (Eger, 2011)
Császi Irén: Hazai örökségvédelem
Császi Irén HAZAI ÖRÖKSÉGVÉDELEM A szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzéke Magyarország 2006-ban csatlakozott az UNESCO szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményhez. A nemzetközi egyezmény célkitűzése a szellemi kulturális örökség megőrzése, az érintet közösségek szellemi örökségének tiszteletben tartása, az örökség jelentőségének tudatosítása helyi, nemzeti és nemzetközi szinten. A szellemi kulturális örökség olyan közösségi tudás, mely generációról generációra való vándorlás során keletkezik és él tovább. Többek között az alábbi területeken nyilvánul meg: szóbeli hagyományok, és kifejezési formák, beleértve a nyelvet is, mint a szellemi kulturális örökség hordozóját, tradicionális előadóművészetek, társadalmi szokások és rítusok, ünnepi események, a természettel és a világegyetemmel kapcsolatos ismeretek, valamint a hagyományos kézművestermékek előállításához szükséges tudás és készségek. A szellemi örökség jellegénél fogva sokkal jobban ki van téve az eltűnés veszélyének, mint más kulturális jelenségek. Ezek jegyzékbe foglalása s közismertté tétele az örökségvédelem első legfontosabb lépése. A 2003-ban megszületett egyezmény célkitűzéseinek szakmai megvalósítását Magyarországon a Szabadtéri Néprajzi Múzeum szervezeti egységeként létrejött Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság hangolja össze. Feladatai közé tartozik egyebek mellett A szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékének gondozása is, melynek során az igazgatóság befogadja a közösségek által felterjesztett jelöléseket, előkészíti azokat a nemzeti bizottság számára, emellett archiválja, nyilvántartja és hozzáférhetővé teszi a jelölési dokumentációt. 76