Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 42-43. (Eger, 2011)

Nagy László: A gyöngyöspatai Szűz Mária plébániatemplom építéstörténetének kérdései

hanem már korábban, a XV században felépült volna; talán épp az új toronnyal együtt. A korábbi kutatások során sem Kovács Béla, sem pedig Lévárdy Ferenc nem tudott olyan bizonyítékokkal szolgálni, melyek alapján az előcsarnok építése kétségtelenül a XVI. századra esne. Az ásatások során biztossá vált, hogy a déli hajó és az előcsarnok fala között falelválás mutatkozik; ráadásul az előcsarnok fala félbe is vágja a déli hajó nyugati ablakát. Ez az előcsarnoknak a déli hajóhoz képest későbbi építését mutatja; ám, hogy ez mikor is ment végbe, kérdéses. Korábban a kutatók pusztán a történeti adatokból arra következtettek, hogy ezek az építkezések a XVI. század elején, Losonczy István birtoklása alatt épülhettek. Ilyesmire azonban, azaz, hogy Losonczy István bármilyen építkezéseket is végzett volna a templomon, a források semmilyen módon nem utalnak. A déli előcsarnok építését véleményünk szerint a XV század közepe - XVI. század első fele között bármikorra keltezhetjük.

b.) VII. periódus

Atemplom utolsó építési periódusa teljesen világosan áll előttünk. Ekkor lebontják a Szent Andráskápolnát, illetve a hozzá keletről kapcsolódó épületeket, és ezek helyére felhúzták a ma is álló sekrestyét, illetve északi templomfalat. Továbbá a templom Ny-i részén egy karzatot is építettek (27. kép), rajta egy orgonával. Az építkezések egy, a sekrestye ajtaja fölötti 1748-as évszám segítségével pontosan datálhatóak.105 A templom

27. kép: A templom belseje a helyreállítás közben_ háttérben a ma már elbontott karzattal

m Lévárdy 2008. 14.

63