Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 42-43. (Eger, 2011)
Nagy László: A gyöngyöspatai Szűz Mária plébániatemplom építéstörténetének kérdései
AXIV század második felében azután a templomot ismét kibővítet - ték, ez alkalommal déli irányban. Ennek során a korábbi templom déli falát áttörték, és ahhoz egy új, sokszögzáródású hajótestet építettek (IV periódus).44 E hajótest déli fala a mai templom déli falát is alkotja, s e fal É-i oldalán ebből az időszakból származnak a Jézus életét elbeszélő falképsorozat maradványai. A XV században, amikor Pata a Szécsényiek kezébe került, újabb átépítést végeztek a templomon. A korábbi szentélyeket lebontották, és helyettük felépítették a ma is látható sokszögű szentélyt (mely az épület többi terével ellentétben boltozatot is kapott), a templom terét pedig három-hajóssá alakították át, méghozzá úgy, hogy az említett Szent András kápolna tere szolgált északi mellékhajóként. (V periódus).45 Ekkor épült fel továbbá a mai torony is, melyet a korábban épített torony felhasználásával építettek: a korai torony déli fala alkotja ugyanis a mai torony alsó szintjének északi falát. Emellett az új szentélyben megépítették a ma is látható pasztofóriumot, a déli hajófalat pedig a Jézus életét elbeszélő falképek megrongálásával mérműves ablakokkal törték át.46 Az építkezés vezetője a fennmaradt építészeti részletek, elsősorban a torony Ny-i kapujának vizsgálata alapján kapcsolatban állt a kassai építőműhellyel; igaz, nem volt olyan képzett, mint a Felvidéken dolgozó társai.47 Néhány évvel később, Kovács Béla szerint az 1460-as években boltozták be a templom főhajóját és a déli oldalhajót.48 AXV század végén - XVI. század elején újabb részletekkel bővült a templom: ekkor, valószínűleg Losonczy István birtoklása alatt épült a templom déli előcsarnoka (VI. periódus).49 Komolyabb átépítésre ezután már csak a XVIII. században került sor, 1748 és 1751 45Lévárdy 1978. 70. 44Lévárdy 1978. 70. 45Lévárdy 1978. 70. 46Lévárdy 2008. 6. "Lévárdy 1978. 71. "Lévárdy 1978. 71. 49Lévárdy 1978. 71. 32
