Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 42-43. (Eger, 2011)
Nagy László: A gyöngyöspatai Szűz Mária plébániatemplom építéstörténetének kérdései
Nagy László A GYÖNGYÖSPATAI SZŰZ MÁRIA PLÉBÁNIATEMPLOM ÉPÍTÉSTÖRTÉNETÉNEK KÉRDÉSEI Előszó A Mátra délnyugati részén fekvő község legismertebb középkori emléke a Szűz Mária plébániatemplom ( 1. kép), mely jelentősége ellenére eddig csekély figyelmet kapott hazánk egyházi épületeinek kutatásában. Pedig, mint a következő oldalakon látni fogjuk, az épp 40 évvel ezelőtt lezárult feltárások eredményeinek revíziója mára elengedhetetlenné vált. A cikk témája eredetileg a település összes középkori emlékének ismertetése lett volna, ahogy az annak előzményében is történt.1 Az azóta eltelt időszakban ugyanakkor a templom építéstörténetének kutatása újabb lendületet vett,2 így Gyöngyöspata középkori emlékeinek 1 Nagy 2009. 7182. 2 A cikk legnagyobb része a 2010-ben, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének Középkori és Kora Újkori Magyar Régészeti Tanszékén írott BA-szakdolgozatomon alapul, melynek címe: Régészeti adatok Gyöngyöspata középkori történetéhez. A Szűz Mária plébániatemplom építéstörténetének vizsgálata. Témavezető: dr. Féld István tanszékvezető, egyetemi docens. A dolgozat elkészítésében nyújtott segítségét ezúton is köszönöm. De köszönettel tartozom dr. Mordo - vin Maximnak, ugyanezen tanszék tanársegédjének is a munkám során nyújtott segítségéért, ill. Fodor Lászlónak, az egri Dobó István Vármúzeum régészének, hogy minden Gyöngyöspatáról származó leletanyaghoz, illetve az egyes feltárásokhoz kapcsolódó dokumentációkhoz szabad hozzáférést biztosított, s azok feldolgozását engedélyezte számomra. 1. kép: A Szűz Mária plébániatemplom DK felől 23
