Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 42-43. (Eger, 2011)

Sudár Balázs: Ki építhette a pasa kis dzsámiját az egri várban?

ban többször találkozunk Hüszejn bin Ibrahimmal, Ibrahim egri pasa kethüdájával, azaz helyettesével.24 Ibrahim legidősebb fia, Haszan pedig a pécsi dzsámit alapító Jakováli Haszan pasával azonos, aki életének meghatározó időszakában a kanizsai tartományt vezette.25

Ha a család történetének távlatait nézzük, a következőket látjuk. Merni, a dinasztia alapítója Jakovát teszi meg családi fészeknek, de már Pécsen is létrehoz egy jelentősebb alapítványt: hozzá köthető a Ferences templom és kolostor átalakítása dzsámivá és főiskolává, s ő építtette a közelben álló fürdőt is.26 Fia, Szarhos Ibrahim kiépíti a jakovai rezidenciát, dzsámit emel a városban.27 Haszan, aki már a Jakováli melléknevet viseli, Pécsen hoz létre újabb jelentős alapítványt, s megépítteti Magyarország egyetlen, máig is épen maradt dzsámiját, amely mellett főiskolát és keringődervis - mevlevi - kolostort is emel.28 Haszan pályája inkább Kanizsához és Szarajevóhoz kötődik, apja azonban mintha északabbra is kacsingatott volna, s a család érdekszféráját megpróbálta volna Egerre is kiterjeszteni. Friss hódítások idején szokásos gesztus volt ez, a térségben érdekelt családok igyekeztek helyet biztosítani maguknak az újonnan megszerzett településen. Nehezen hihető, hogy Ibrahim, aki összesen közel nyolc évet töltött Eger élén - s ezzel talán a leghosszabb ideig regnáló egri pasa volt -, ne próbálta volna megvetni a lábát a tartományi központban. A „pasa kis dzsámijának” alapítása nagyon jól beleillenék ebbe a folyamatba.

Az oszmán városok polgári életét j obbára magánalapítványok (vakuf) határozták meg: ezek üzemeltették az imahelyek jelentős részét, az iskolákat, a kolostorokat, a fürdőket, a piacokat - mindazokat a helyeket, amelyekre egy átlag muszlimnak szüksége volt a mindennapok során. Ahhoz azonban, hogy e szerepüket betölthessék, igen komoly gazdasági tevékenységet is folytatniuk kellett, ezért kezükben volt a

24 1633. jan. 26. és 1633. márc 1-10. Blaskovics József, 1995. 128-130.

25 Életrajza: Sudár Balázs, 2006. 28-30.

26 Evliyâ Çelebi, 2001. 278.; Gerő Győző, 1980. 121.; Sudár Balázs, 2007. 62-63.

27 A dzsámi ma is áll, keresztény templommá átépítve. Tomislav Buric-Dragutin Feletar, 2002. 272-273.

28 Sudár Balázs, 2006. 27-34.

16