Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 40-41. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2009)

Simon Stella-Mészáros Brigitta-Malik Vivien: „Egernek régiségei" - avagy hogyan vált a „mulató hely" hősök lakhelyévé?

IV. Béla 1261-től újra felépíttette Eger városát. Rendbe tetette a vártemplomot, körbe falaztatta és beárkoltatta a várost. A 13. században a város egyébként a váron kívül csak a belső városból állt, és a Hatvani kaputól a Rác/ Szt. Miklós kapuig és onnan a patakon át a vár aljáig nyúló kétszeres kőfal kerítette körül. (A város kőfala csak a 16. sz. második felében épült meg! - a szerk.) A többi városrész (a Hatvani, Makiári, Rác hóstyák, a Sánc és a Károlyváros) a török kiűzése után épült. IV. Béla újra kiadatta a püspökség elveszett alapító levelét, megerősítette a dézsmákat és a többi kiváltságot, sőt az egri püspökök nemességet is osztogathattak. IV. Béla idején az egri püspökség jövedelme elérte a százezer aranyat. Az uralkodó adománylevele arra kötelezte a főpásztort, hogy „e gazdag jószágokból a magyarországi király negyedik fiát táplálni és nevelni tartozék."

4 IV. Béla fia, V. István 1271-ben újra megerősítette királyi levélben az egri püspökök adományait. IV. (Kun) László és az utolsó Árpád-házi uralkodó, András alatt azonban az ország területére betelepített kunok Eger várát is feldúlták. Megrongálták a várbeli templomot és a várat, feldúlták az Eger patak mellett elterülő falvakat. IV. Kun László az akkori egri püspököt, II. Andrást rövid időre még méltóságától is megfosztotta, mert összeesküvéssel vádolta. Eger a vegyesházi királyok idején Károly Róbert és Nagy Lajos alatt „nyugodalmát visszakapta" a város. Az egri kanonokok 1322-ben, Telegdi Csanádiuszt, a nagyváradi prépostot 4 Gorové 13. IV. Béla (Képes Krónika)