Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 40-41. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2009)

Simon Stella-Mészáros Brigitta-Malik Vivien: „Egernek régiségei" - avagy hogyan vált a „mulató hely" hősök lakhelyévé?

1009-ben, amikor I. István az egri püspökséget alapította, Eger már „derék város lehetett, mert pusztába vagy nyomorult faluba senki se tészen püspököt, sőt már a vára is akkoriban fennállott."' A várat tehát I. István építtette ki, ezzel együtt Szt. János apostol templomát a várban, amely mellett a püspöki palota és a kanonokok

2 házai állhattak később. (A vár 13. század előtti építésére nincs egyértelmű utalás a forrásokban - a szerk.) A vár igen kellemes lakóhely lehetett, hiszen Gorové László szerint I. István „örömest mulatott, sőt lakott is Egerben." Az Árpád-házi királyok közül sokan megfordultak Egerben. A Thuróczy Krónika szerint//. István 1129-ben, Egerben súlyosan megbetegedett, erre Iván és Bors nevű főurak trónjára törtek. II. István azonban felgyógyult és bosszút állt a trónbitorlókon. 1131-ben azonban - szintén Egerben - újra megbetegedett, és a feljegyzések alapján a magyarokra panaszkodó, ágyához tolakodó kunok heves beszédükkel annyira elbágyasztották, hogy kis idő múlva elhunyt. Holttestét Váradon temették el. 1204-ben ismét tragédia színhelye volt az egri vár. Itt halt meg Imre királyunk, akinek testét a várbeli Szt. János apostol templomában temették el. Az egri püspökök a 13. század első évtizedeiben országos események részesei voltak. Tamás püspök 1217-ben részt vett II. András (1205-1235) szentföldi keresztes hadjáratában. Egyik aláírója volt az Aranybullának, amelyet Clétus egri prépost, királyi kancellár foglalt végső formába. Ő követte Tamást az egri püspöki székben. Valószínűleg ő építtette az egri várban a Szent István kápolnát. Letelepítette a ferences rendi szerzeteseket a város területén. A várossá alakulást az idetelepült szerzestesrendek is segítették. A ferencesek Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt kolostora már a 14. század elején, az ágostonrendiek Szent Miklós temploma pedig a 15. században sokak által látogatott búcsúhely volt. A domonkosok már 1221-től megjelentek a városban. Ok Szt. Mihály temploma mellett laktak, de kolostoruk később a vár építésére fordítta1 Gattáji Gorové László: Eger városának történetei. 2 A kanonok a káptalan tagja. Nevük onnan ered, hogy eredetileg közös életre és különleges rendszabályok által előszabott életmódra (vita canonica) voltak kötelezve.