Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 40-41. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2009)

Czakó Anita-Láng Petra Fanni-Varga Dorottya: Reneszánsz költők Egerben

volt a kocsmában. Rédey kocsmájában verekedésbe, botrányba is belekeveredett, amiből per lett a városban. Összeférhetetlen természete, botrányai miatt kellett távoznia Egerből, valószínűleg 1582-1583 telén. Balassi anyagi helyzete szinte sosem volt rendezett. Anyagi problémáit egy érdekházassággal akarta könnyedén megoldani. Ez a házassági terv szintén Egerhez kapcsolta a költőt. Leendő feleségének ugyanis Dobó Krisztinát szemelte ki. Krisztina annak a Dobó István a lánya volt, aki 1552-ben kétezer főnyi seregével megvédte az egri várat a túlerőben lévő, kb. ötvenezer főnyi török sereggel szemben. A házasságra 1584 karácsonyán került sor. Eckhardt Sándor szellemes formában úgy fogalmazta meg Balassinak Dobó Krisztinával kötött házasságát, mint valami huszárcsínyt. A 25 éves fiatal özvegyasszonyt, Váradi Mihálynét, az egri hős leányát sikerült rövid, valóban huszáros rohammal meghódítani. De Balassi ezzel közel sem elégedett meg, ugyanis ígéretet tett feleségének, hogy hozományként rövid úton megszerzi neki Sárospatak várát. Az esküvő után Balassi rajtaütésszerűén bevonult a pataki várba, de csak néhány óráig lehetett birtokosa. Az őrség kizavarta a várból. Balassi házassági terve kapcsán tudnunk kell, hogy a fiatalok unokatestvérek voltak. Balassi ezzel a házassággal vérfertőzés és felségsértés vádját vonta magára. Dobó Krisztina pedig kiábrándulván Bálintból, házassága megsemmisítését kérte egyházi per keretében, teljes sikerrel. Gyermeküket, az egyházi bíróság törvénytelennek nyilvánította. Eckhardt Sándor igyekszik rámutatni arra a kétségtelen tényre, hogy Balassi Bálint, ez a forróvérű huszártiszt az életet mindig, mint valami hadijátékot tekintette. Erre utal további életmódja is. Egy ideig Érsekújváron szolgált 100 lovas hadnagyaként, de a főkapitány hamarosan kiutasította a várból, mert felesége beleszeretett. Időközben egri szerelme, Losonczy Anna megözvegyült, s Balassi vakmerő házassági reményeket táplált iránta. De a dúsgazdag asszony hallani sem akart róla. 1589-9l-ig Lengyelországban bujdosott, majd idehaza ismét a török ellen harcolt. 1594 májusában Esztergom ostromakor megsebesült, s meghalt. Féktelen, a földi örömöket hajszoló életet élt, de nem vetette meg a veszélyt, a kihívásokat sem. Emellett azonban kora egyik legműveltebb embere volt.