Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 40-41. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2009)

Berecz Mátyás: „így esett el Eger híres vára..." - Ostromjáték 2008

Berecz Mátyás „ÍGY ESETT EL EGER HÍRES VÁRA..." Ostromjáték 2008 Dobó István Vármúzeum, 2008. július 25-27. Az Egri Vitézlő Oskola július 25. és 27. között az ország hagyományőrzőivel összefogva egy háromrészes hadijáték formájában elevenítette fel Eger várának török kori ostromait. A közel másfél évszázadot átfogó történelmi tabló az 1552-es dicsőséges várvédelmet, Eger 1596-os elestét és a török uralom végét jelentő 1687-es felszabadító ostromot mutatta be. Az ostromjátékkal, vagy ha úgy tetszik emlékcsatával az volt a célunk, hogy a szinte kultikus eseményként tisztelt 1552-es diadalon kívül a vár hadtörténelmének más, kevésbé ismert részleteivel is megismerkedhessen a közönség. Az előadásban a hangsúlyt az első két hadi eseményre fektettük. A rendelkezésre álló rövid játékidő, a technikai és pénzügyi korlátok miatt meg kellett elégednünk az ostromok sűrített cselekményű és vázlatszerű kidolgozásával. Ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy sikerült egy látványos és átfogó összképet adnunk a korszak hadtörténelméről. Tanulságai miatt azonban szükségesnek tartom, hogy az előadás hiányosságait kiküszöbölve alaposabb magyarázattal szolgáljunk a megjelenített események fő vezérfonalához. Bár ellenkező előjellel és tragikus kimenettel az 1596-os ostrom a maga korában legalább olyan fontossággal bírt, mint Dobóék 40 évvel korábbi győzelme. Az előadás során megpróbáltunk választ adni arra kérdésre, hogy hogyan eshetett el az akkori Magyarország egyik legnagyobb és „legmodernebb" erődítménye, amely néhány évtizeddel korábban már jól „vizsgázott". Pedig a tények azt mutatják, hogy a vár 1596-ban sokkal jobban fel volt készítve a védelemre mint Dobóék idejében. Buda elfoglalása idején az ország belsejében levő várak többsége már elavultnak számított, vékony fa-