Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 40-41. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2009)

Danyi József: Szakmai beszámoló a 2008. évben végzett ásatásokról

a tényleges régészeti feltáró munka. Minden egyes objektumról készült folt, metszet és teljes bontási fotó, valamint metszet, és teljes felszínrajz is. Egyes objektumoknál, ha a bontás során érdekesebb jelenségeket fi­gyeltünk meg, akkor különböző részletfotók és rajzok is készültek. A ré­gészetijelenségek bontása során objektumonként külön leírólapokat hasz­náltunk, ami egyben az ásatási naplóban beírtakon kívül objektumnapló­ként is szolgált. A leírólapon a legfontosabb adatokon (objektumszám, bontás kezdete, bontás vége, objektumfolt leírás, metszetirány, bontási ol­dal, típus, kor, metszetrajz és foltrajz skicc) kívül a bontási fázisokhoz köt­hető adatok is szerepelnek (dátum, mélység, leletanyag, egyéb rajz, meg­jegyzés). Az objektumok bontása a hagyományos metszet kijelöléssel kez­dődött, majd ásónyomonként (kb. 20 cm) került leírásra, ami tükrözte an­nak időbeli feltárását, a leletanyag milyenségét, mennyiségét. Egyes ob­jektumokat kiemelten kezeltünk, amit a leírólapon jelöltünk. Ilyen jelen­ségek lehettek: a nagy mennyiségű leletanyagot és edényprofilt tartalmazó, eltérő rendeltetésű, illetve a különleges darabokat szolgáltató (terra sigila­ta, fibula, pénz) objektumok. A leírólapok tartalmazzák az objektum pon­tos térbeli elhelyezkedésének koordinátáit is a 20x20-as térbeli hálón. A kezdeti, nem túl intenzív telepjelenségek helyett egy viszonylag sű­rűn fedett régészeti lelőhely bontakozott ki, amin összesen 258 objektum­számot osztottunk ki. A feltárt jelenségek nagy része (220 db) tároló gö­dör, változatos nagysággal és mélységgel. Kisebb számban tártunk fel cö­löplyukakat (23 db), amelyek egy része valószínűleg két cölöpszerkezetes épülethez tartozhatott, de előfordulnak önállóan is. Előkerültek még: fé­lig földbe mélyített házak (5 db), füstölő gödrök (3 db), árkok (2 db), egy­értelműen cölöpszerkezetes házak maradványai (2 db) és egy modemkori objektum (valószínűleg: szerelőakna) is. Az előkerült leletanyag változatos mennyiséget és minőséget muta­tott. Az objektumokból általában a szokványos császárkori kerámiák és azok kísérő leletei, mint őrlőkövek, állatcsont anyag kerültek elő. A ha­sonló korú telepeken előforduló római importárúként meghatározott terra sigilatákból (az ókori Római Birodalom vörös színű, selymes fényű, fi-

Next

/
Thumbnails
Contents