Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 40-41. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2009)

Berecz Mátyás: „Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében" -Végvári konferencia

Kiss Béla cikke elsősorban arra keres választ, hogy a magyar várakban szolgálatot teljesítő német katonák honnan érkeztek. Forrásbázisa az 1550-es évek elejétől 1578-ig keletkező néhány olyan jegyzék, amelyben a katonák neve mellett származási helyeket is feltüntettek. A mindebből levonható tanulságok mellett egyes német zsoldosok karrierjének bemutatásával azt igyekszik bizonyítani, hogy a német nyelvterületekről érkező katonák számára komoly lehetőséggel kecsegtetett a végvári szolgálat. Feld István „Agyúvédőművek a 16. század első fele erődítményépítészetében - tévhitek, kérdések, kutatási feladatok" című tanulmánya egy kicsit kilóg a sorból, bár a várépítészeti kutatások egyébként szervesen kapcsolódnak a végvárak témaköréhez. A rövid beszámoló áttekinti az olasz rendszerű várépítészet elterjedése előtt (is) alkalmazott ágyúvédőművekre - elsősorban a rondellákra és ágyútornyokra - vonatkozó eddigi ismereteket, melyek egy eddig talán kevéssé ismert oldalról mutatják be a „végváriak" klasszikus korszaka előtti időszakot. Kenyeres István cikke 10 kamarai uradalmat, illetve végvárat vesz górcső alá. A végvárak tisztségviselőire vonatkozó adatok kvantitatív elemzése és az egyéni-családi karrierek felvázolása olyan általános következtetésekre ad lehetőséget, amely a Mohács előtt is kimutatható, majd a 16. század közepétől a Habsburgok által felállított kamarai hivatalrendszer révén formálódó hivatalviselő réteg, hivatali nemesség későbbi gazdasági-társadalmi-politikai szerepének jobb megértést teszi lehetővé. Méhes Péter „Egy végvár hétköznapjai a 17. sz. derekán" című írása a kiskomáromi várban szolgáló katonák és civilek mindennapjait mutatja be Túrós Miklós vicekapitány leveleinek tükrében. Vincze Dániel tanulmánya egy jellegzetes korabeli intézmény, a kolduló rabok szerepét vizsgálja a török-magyar diplomáciai és társadalmi érintkezésben, különös tekintettel az egri vilajet és a magyar végvidék kapcsolatának alakulására. Oross András „Végvárak és a Magyarországon működő kamarák a 17. század végén" című cikke arra a kérdésre keresi a választ, hogy a különböző, a Magyar Királyság területén működő kamarák, azaz pénzügyigazgatási szervek milyen szerepet töltöttek be a végvárak és a végváriak finanszírozásában a 17. század végén.