Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 39. (Eger Vára Baráti Köre Eger,2007)

Berecz Mátyás: „Tudomány és hagyományőrzés" - végvári konferencia

Sarusi Kis Béla „ Murány szerepe a reformáció terjesztésében " című tanulmánya azt elemzi, hogy milyen szerepet látott el Murány mint végvár az Észak-Gömöri térségben az evangélikus hit terjesztésében. Kik voltak azok a lelkészek, akik a murányi hitvallást megfogalmazták és a murányvölgyi evangélikus egyházközösséget létrehozták. Az előadás kitért a várat irányító kapitányok személyére is, mivel a lelkészek várba hívásával valójában ők voltak azok, akik a reformációt elindították. Bagi Zoltán előadásának a címe: A tábori élet szervezése a 15 éves háború idején. Részletesen bemutatta, hogy a tizenöt éves háború időszakában az udvar mi módon igyekezett megszervezni a császári-királyi hadsereg élelmiszerellátását. Milyen „forrásokból" kívánták ellátni az itt harcoló, vagy telelő katonaságot, milyen nehézségekkel kellett megbirkózniuk az élelem-, tűzifa- és takarmánybeszerzésnél, és végül hogyan és kik osztották szét a katonák között az élelmiszert. Pávay Tibor a lovagi kultúráról, lovagi kéziratokról értekezett. Előadásában a lovagság (chivalry) fogalmának tisztázására, érvényes körülbástyázására törekedett. Ismertetve a ma érvényes megközelítési módokat (ún. a lovagság mint militáns-, szociális- és kulturális fogalom.) Ezután a lovagi kultúra gyökereit, kialakulását kísérte nyomon. A hivatalos katonai elit kora-középkori osztállyá formálódását, a költséges nehézfegyverzetű (majd nemesi) harcmodor megjelentét, az okszitán nyelvű trubadúrok udvari chanso-it (fin' amor, amour courtois), a miles christi eszményét (szelídítési kísérletből hogyan lesz idea), és „Mars gyermekei"-nek toposzát (egyházi majd monarchikus lovagrendek) áttekintve. Igyekezett érvelni a regiszterek felvázolása által az átfogó (a forrás szálakat egy köteggé szervező) kulturális megközelítés mellett - retrospektív majd forráselemző módszer segítségével. Ezután a források rövid számbavétele, összegző áttekintése következett: középkori irodalom, klerikus toposzok, történelmi leírások, autográf lovagi kéziratok. A lovagi irodalom (chansok, chanson de geste-k, mitikus lovageposzok, kései lovagregények, majd lovageposzok) és a valós életvitel közti ellentét felvázolása, majd definitív (tükörmetafora) feloldása után a három legjelentősebb lovagi kéziratforrást ismertette. (Szemelvények és összehasonlító elemzés.)