Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 39. (Eger Vára Baráti Köre Eger,2007)
Petercsák Tivadar: Drótosok
re vándorló drótosok a javító munka mellett kisebb késztermékeket (pipatisztítók, edényalátétek, egérfogók) is árusítottak. Az 1850-es évek vége változást hozott a drótosok összetételében, társadalmi helyzetében, amikor vállalkozni kezdtek. A korabeli források szerint a 19. század második felében e mesterséggel kb. tízezer férfi foglalkozott. Ez a nagy létszám több drótosműhely alapítását ösztönözte, amelyek a megélhetés szempontjából nagyobb biztonságot jelentettek az ott élőknek. Emellett az ipar megtartotta a régi vándorló formáját is. Az első műhelyek Németországban jöttek létre a 19. század 50-es éveiben, később Oroszországban és az USA-ban is szép számmal alakultak. Akisebbek 10 főt, a nagyobbak 60 drótost is alkalmaztak. A legnagyobb drótos üzemben, Moszkvában 400 munkás dolgozott. A világ különböző részein több mint 300 üzemet alapítottak. A jelenlegi Magyarország területén drótos műhelyek voltak többek között Kiskunhalason, Muraszombaton, Sopronban, Székesfehérváron, Siófokon, Móron, Nagykanizsán, Miskolcon. Budapesten több műhely is működött, s ezek közül Pavel Bancák (Vefké Rovné) bádogos manufaktúrája volt a legnagyobb, ahol közel 40 drótos dolgozott. A drótos mesterek nem csak Magyarországon és az akkori Habsburg monarchiában voltak ismertek, de a mai Lengyelország, Oroszország, Németország, Franciaország, Svájc, Belgium, Jugoszlávia és a Balkán területein is. A Kaukázuson túlra, Szibériába, Közel-Keletre, az afrikai kontinensre, Amerikába és Ausztráliába is eljutottak. A drótos műhelyek termékei között megjelentek az egyes országok speciális igényeinek megfelelő darabok is (Franciaországban szabászati bábuk és kosarak a csigáknak, Németországban képeslap állványok, tálcák a sörös poharaknak és üvegeknek, dugóhúzók, Belgiumban és Hollandiában díszes virágtartók, lámpatartók, állványok tojásfőzéshez, az amerikai kontinensen kerti bútorok). Ezenkívül az USA-ban gyártottak biztonsági rácsokat és hálókat a bankok és a posták részére, Oroszországban pedig kellékeket és berendezéseket az egészségügy, a közlekedés és a kőolajipar számára. A sikeres vállalkozói időszak után az első világháborút követően a drótos ipartörténetében visszaesés következett. A drótosok Európából vissza-