Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 39. (Eger Vára Baráti Köre Eger,2007)

Veres Gábor: A Heves megyei múzeumok és kiállítóhelyek látogatottsági adatainak elemzése 2003-2006

Heves megye harmadik múzeuma Hatvanban működik, ahol ellentétben az előző két intézménnyel idegenforgalomról alig beszélhetünk. így a múzeum működése a helyi társadalomra épül. A látogatottság 1,6%-kal csökken a vizsgált időszakban, ami az érdeklődés folyamatosságát jelzi. Ez különösen biztató eredmény annak tükrében, hogy a 2004/2005-ben csaknem 1000 fővel alacsonyabb volt a látogatók száma. A diáklátogatók száma viszont egyharmadával csökkent, ami azt jelzi, hogy rendezvényeikkel elsősorban a felnőtt lakosságot célozták meg. A Dobó István Vármúzeum idegenforgalmilag frekventált környezetben négy kiállítóhelyet működtetett Egerben a vizsgált időszakban. Ezek közül kiemelkedik a Gárdonyi-ház, melynek éves látogatóforgalma még 2006ban is húszezer fölött volt. A vizsgált időszakban 15%-kal csökkent a látogatottság. Az adat azonban torz képet mutat, mert ekkor történt meg a nyitva tartás racionalizálása, ami azt jelenti, hogy a kiállítóhely novembertől márciusig négy hónapra bezár. Az ebben az időszakban érkező másfélezer látogató belépődíja az üzemeltetés (bér, fűtés) költségének töredékét sem fedezte. A gazdasági okból történő téli bezárás ugyan a látogatószám csökkenését eredményezte, de éves szinten mégis stabilizálta a kiállítóhely működtetését. A látogatottság, ha a havi átlagot nézzük növekedést mutat. Míg 2003-ban 12 hónapra elosztva a látogatószámot 1991 fő érkezett havi átlagban, addig 2006-ban 8 hónapra elosztva 2529 fő a havi átlag látogatószám, ami 27%-os növekedést jelent. A Gárdonyi-ház iránti érdeklődés töretlen, ami nem utolsó sorban köszönhető a Nagy Könyv játékban győztes Gárdonyi regénynek, és a ház ezt követő teljes felújításának. A Palóc Népművészeti kiállítás és a Helytörténeti kiállítás látogatottsága 18 illetve 22%-kal csökkent. Az említett téli bezárás itt is érvényben volt a vizsgált időszakban. A kiállítóhelyek működtetésénél az utóbbi években a gazdasági nehézségek miatt nem a látogatószám, hanem a pénzügyi mutatók kiadás/bevétel aránya alakította a működés szempontjait. A Helytörténeti kiállítás négyszintes épülete „termelte" a legtöbb veszteséget a jelentős energiaköltség és bérköltség miatt. Az épületben már évek óta szeretett volna egy alapítvány további területekhez jutni. Ráadásul az épület és a kiállítás már megérett egy felújításra, melynek a nehéz gazdasági helyzetben