Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 39. (Eger Vára Baráti Köre Eger,2007)
Király Júlia: Az Eger Vára Barátainak Köre Egyesület története
romterületének kibontása - helyi tanárok kezdeményezésére és vezetésével jórészt társadalmi összefogással történt. Először a Setét kapuból nyíló kaszárnyatermek tisztítását kezdték meg vakációzó diákok, majd a közben összegyűjtött pénzből földmunkásokat is tudtak fogadni. Dr. Lénárt János, Pálosi Ervin és Pataki Vidor vezetésével létrejött - Pálosi kezdeményezésére - a munkát koordináló Várásatási Bizottság, mely 1926-tól 1948-ig működött. A munkába bekapcsolódott Hevesy Sándor építészmérnök, aki felmérési rajzokat is készített. Ettől az évtől dolgozott rendszeresen Ignácz Sándor földmunkás is, aki egy idő után az ásatásokban résztvevő földmunkások irányítója, majd később élete végéig a vár gondnoka lett. A gazdasági elszámolásokat, beruházásokat 1949-ig Lénárt Jánossal együtt végezték. Csemegi József, Márkus János, Márkus László és Popovits István építészmérnökök is közreműködtek a munkában. Az ásatások 1938-ban szakadtak félbe. 3 Pálosi Ervin Kolozsvárra, Pataki Vidor pedig Pestre költözött a háború kitörésekor. A háború befejezése után az állam tulajdonába került a Török kert, melynek kezelése a kazamatákkal együtt a városi múzeum feladata lett. 1952 decemberében a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja utasításai alapján és vezetésével megalakult a Múzeumi Bizottság. Ez a társadalmi szervezet az ekkor már Dobó István Múzeum tanácsadó szerve lett. Célja volt, hogy az ismeretterjesztésben, a népművelési feladatok elvégzésében segítséget nyújtson a múzeumnak. Ez a bizottság képezte a intézmény társadalmi hátterét is. Volt néhány szomszédos ország, ahol ezek a bizottságok fontos gazdasági, sőt olykor politikai szerephez is jutottak, de nálunk megmaradtak a társadalmi hátteret nyújtó szervezetnek. Noha a múzeumnak több segítségre lett volna szüksége, a tudományos munkába, a múzeum gazdasági irányításába nem szóltak bele. Ezek a körülmények kedveztek az új társadalmi szervezettípus kialakulásának. A baráti körök 1957-ben sorra alakultak országszerte. Egy jó ideig még párhuzamosan működtek a bizottsággal, de ez utóbbi lassan elhalt, ahogy fokozatosan kerültek át a feladatok az egyesületek kezébe. 3 Lénárt Andor: Történeti adatok az egri vár feltárásának ötvenedik évfordulójához. Az Egri Vár Híradója. 12. Szám. 1976. 8-18.
