Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 39. (Eger Vára Baráti Köre Eger,2007)
Király Júlia: Az Eger Vára Barátainak Köre Egyesület története
nyok voltak. így jelenhetett meg Bél Mátyás: Heves megye ismertetése című könyve Soós Imre fordításában és kommentárjával, Gyárfás István 1879-ben írt akadémiai székfoglaló beszéde Dobó István Egerben címmel, valamint Pataki Vidor: Az egri vár élete és Tinódi Sebestyén históriás éneke, továbbá anyagi támogatást nyújtott több Egerről szóló könyv megjelentetéséhez. (Galván Károly: Az egri vár, Hevesy Sándor: Egri útikalauz.) Ezt a hagyományt mind a mai napig követi az egyesület, számos kiadványhoz nyújt rendszeres anyagi segítséget. így jelenhettek meg a Studia Agriensia sorozatban a végvári konferenciák kötetei, az egri püspökökről szóló könyv, 11 vagy a Gárdonyi közelében 11 című tanulmánykötet. Már a megalakuláskor felmerült a különböző saját kiadványok, esetleg periodika megjelentetésének ötlete. Szabó János Győző vetette fel az Egri Vár Híradójának tervét. Hosszas útkeresés, előkészületek után az első szám 1960-ban jelenhetett meg. Dr. Lénárt János kifejtette, hogy az egyesület kötelességének tartja, hogy félévenként megjelenő Híradó kiadásán keresztül tájékoztassa tagjait és a közönséget a várban folyó feltárási munkálatokról és a Baráti Kör tevékenységéről. Eleinte tudományos igényű tanulmányok jelentek meg a várban folyó régészeti munkákról, egyéb tudományos kutatási eredményekről, amelyek a vár különböző történelmi korszakait mutatták be, (Pl.: A vár középkori topográfiája, a külső vár keletkezése) valamint Eger város történelméről is íródtak új kutatási eredményeket bemutató tanulmányok. Az első számban két sorozat is megkezdődött. Galván Károly Érdekességek az egri vár történelméből címen kezdett sorozatot, Szabó János Győző pedig az egri vár történetét dolgozta fel. A harmadik számtól közölték a vármúzeum Történeti adattárának legérdekesebb részleteit. Az első alkalommal Musztafa Bin Dselál írását Eger 1552-es ostromáról. Számos érdekes témában jelentek meg tanulmányok az ezt követő számokban: az egri püspökség megalapítása, Buttler ház melletti középkori hadiút, Őskori erőd a várhegyen, Bornemissza Gergely deák végrendelete. Később a várossal és a megyével kapcsolatos tudományos kutatások 11 Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak. Eger, 1997. 12 Nagy Sándor: Gárdonyi közelében. Eger, 2000.