Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 39. (Eger Vára Baráti Köre Eger,2007)
Domboróczki László: Jelentés a 2006-ban végzett régészeti terepmunkákról
tősebb kutatási eredményét egy i.e. I. századi kelta-dák temető előkerülése jelentette, melyből 13 sírt tártunk fel. A mellékletek alapján kizárólag nőkről és lánygyerekekről lehet szó, akiket többségében dák, kisebb részben kelta edényekkel temettek el. Egy esetben, egy aranycsövecskékből, arany lunulából (félhold alakú [nyakjdísz - a szerk.) és karneol gyöngyökből álló nyaklánc már az i.sz. I. századi korai szarmata női viseletre emlékeztet. A temető és a kelta telep viszonya, valamint a sírokban talált nők státusa izgalmas helytörténeti kérdéseket vethet fel, melyek megválaszolása nagyban hozzájárulhat ezen érdekes, de részleteiben még kevéssé ismert, háborúkkal terhes korszak jobb megértéséhez. Nagyfüged-Anna-major lelőhelyen 2005-ben csak a vezeték árkában tevékenykedtünk. A felszíni leletek alapján intenzív megtelepedést sejtető területen csak szórványosnak tekinthető későbronzkori és vaskori településmaradványokat ástunk ki. A késői bronzkorból inkább csak kisebb kör alakú tárológödröket, míg a vaskorból nagyobb gödöregyütteseket tártunk fel. A begyűjtött vaskori, szkíta leletanyag (elsősorban kerámia) egyes objektumokból igen jelentős mennyiséget tett ki. A lelőhely kutatása 2006-ban a biztonsági sáv területén folytatódott. A tavalyi év során részben kibontott szkíta gödöregyüttesek mellett újabb későbronzkori gödrök, árkok és cölöpnyomok kerültek napvilágra, így összesen 62 régészeti objektumot tártunk fel ezen a helyszínen. A begyűjtött leletek között több kiegészíthető edénytöredék is előfordult. Csány-Két-Székház-dűlő II. nevű lelőhelyen a vezeték árkát 2005 októberében kutattuk meg, és alig egy hét alatt több mint 20 régészeti objektumot bontottunk ki. A4 m széles biztonsági sáv kutatására 2005. december és 2006. február között került sor. Az erős fagynak és a hónak köszönhetően rendkívüli körülmények között végeztük el a közel 50 régészeti objektum feltárását. Egy középső rézkori település maradványa szolgáltatta a lelőhely legérdekesebb leleteit. A nagyméretű, szabálytalan alaprajzú gödrökben elsősorban az állatcsontok domináltak, de néhol ezek gazdag kerámialeletekkel is társultak. Egy-egy gödörből szinte zsákszámra szállítottuk el a csontokat, ezek között egy kapitális méretű őstulok trófeája is előkerült. A lelőhely egyik kisebb gödrében megtalált zsugorított csontvázas temetkezés is való-