Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)

Feld István: Árpád-kori "lakótorony" az egri püspökvárban?

Feld István ÁRPÁD-KORI „LAKÓTORONY AZ EGRI PÜSPÖKVÁRBAN? Az egri püspökség egykori székhelye kétségtelenül egyik legbehatóbban vizsgált s így legismertebb középkori magyarországi egyházi rezidenciánk - köszönhetően elsősorban Kozák Károly 1957 és 1988 között itt folytatott kiterjedt régészeti kutatásainak. Ezekre az adott lehetőséget, hogy a magyar műemlékvédelem évtizedeken át kiemelt feladatként kezelte a nemzeti történeti kultuszhelynek tekintett egri vár helyreállítását. Különösen a kutatás első időszakáról áll rendelkezésünkre nagyszámú, számos esetben különösen alaposan dokumentált kutatási beszámoló, sőt 1972-ben a megyei műemléki topográfiában egy több mint százoldalas, monografikus igényű összefoglalás is napvilágot látott a várról.

1 Ez utóbbiban Kozák társszerzője Détshy Mihály volt, aki azon túl, hogy kezdetben a vár helyreállítását is tervezte, máig alapvető levéltári kutatásokat végzett az erősség középkori és kora újkori történetéről. Utódja, Sedlmayr János építész elsősorban rajzi rekonstrukcióival segítette Kozák munkáját, kinek azonban legfontosabb, szinte nélkülözhetetlen munkatársa Kárpáti János régésztechnikus volt, aki nélkül aligha sikerült volna évek hosszú során át irányítania az ásatásokat és nem utolsósorban összeállítania a kutatás ma már polcsorokat megtöltő tudományos dokumentációit. Nehéz, de megtisztelő feladat jutott tehát osztályrészül a jelen kötettel 60. születésnapján köszöntött Fodor Lászlónak, aki - bár koráb1 Détshy Mihály - Kozák Károly: Eger vára. In: Heves megye műemlékei II., Magyarország műemléki topográfiája 8. kötet, Bp., 1972. 77-195.