Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)
Vincze Dániel: Az egri vár 1614-es javítása és annak előzményei
csak azért is, mert a követ által hozott 200 000 akcse után még volt egy állami tartozás, amely pedig minden bizonnyal az Ibrahim pasának kölcsönzött pénz térítését jelenthette, mivel forrásunk így szól: „aztán pedig megérkezett egy rendelet - mint egy isteni parancs -, az állam mennybéli anyagi segítségét ígérő kézírással". 9 * Hogy az ígért pénz megérkezett-e valaha a pasa kintlévőségének örököséhez, nem tudjuk, de az biztos, hogy még 1616-ban is még foglalkoztak a kincstárban az említett pénzösszeg kérdésével." Az 1596 előtti felújításokkal mutat hasonlóságot az 1614-es abban, hogy a munkálatok elvégzéséhez ugyanúgy 1614-ben, mint 1596 előtt a helyi elöljárók hathatós anyagi segítségére volt szükség. Példaképp megemlítendő az, hogy az egri püspökök 1548-tól kezdődően összjövedelmük (átlagosan évi 30 000 forint) kétharmad részéről mondtak le az egri vár javára. 100 A felújítás A felújítás hatálya a várra, a dzsámira és a kincstári hombárházra terjedt ki, amelynek keretéből, mint tudjuk, mintegy 200 000 akcsét szántak a dzsámi felújítására. A pénzt hozó követ „a felújításparancsát mindenkire kiterjesztette, és egy szikár lovat is ajándékozott. Másfelől beszédében ehhez kapcsolódva utalt arra, hogy a tartomány szinte minden helye felújításra szorul". 101 Az elhunyt Ibrahim pasa helyett azonban megfelelő személyt kellett találni, aki a felújításokat irányítja, így hát „az érvényben lévő szultáni rendelet felhívására egy vidéki pasa érkezett, aki ígérte, hogy belekezd a fel98 MOL, M. 10666. Nr. 158. 2. 99 Fodor P.: Török i. m. 395. 100 Pataki Vidor: Az egri vár élete. In: A ciszterci rend Szent Bernát Gimnáziumának értesítője az 1933-1934. iskolai évről. Eger, 1934. 41. 101 MOL, M. 10666., Nr. 158. 2.
