Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)

Vincze Dániel: Az egri vár 1614-es javítása és annak előzményei

helyzet könnyen eredményezhetett volna olyan méretű konfliktust, amelyhez elengedhetetlen lett volna Eger biztonságban tudása. Feltárt forrásunkból értesülünk róla, hogy közvetlenül a felújítás megkezdése előtt Ibrahim egri pasa „megegyezett a lengyel követtel".

69 Több információt azonban erről a történésről nem tudunk. A lengyel-török viszonyban azonban pont ebben az évben állt be fordulópont, miután az orosz trón megszerzésére indított több éves lengyel kísérlet megbukott, Oroszországban 1613-ban a Romanov dinasztia került hatalomra.

70 1614 tavaszán pedig már „az törököt az muszka [orosz - V. D.J követ sollicita íja [bátorítja, győzködi] igen az lengyel ellen való insurrectióra [felkelésre, hadba szállásra - V. D.J ".

71 De a valódi szándékot palástolandó a.török azt állította, hogy a Fekete-tengeri rabló kozákok ellen készülődik. A török ezt követőleg európai szintű mozgósítást kezdett, amelyen belül is a végvárak katonaságának megerősítése végett „Budára ötezer janicsár jő, Egerben ezer, azok útban vannak, zsoldjokat megadták".

12 Tehát az utóbbi években lecsökkentett létszámú egri vár katonai erősítést kapott, és az 1613—1614-es évek feszültségei miatt is szükség lehetett egy katonákkal jobban feltöltött, és megerősített egri várra. A financiális háttér Először is, ahhoz, hogy egy vár erődítési munkálata megkezdődhessen, mint már utaltunk rá, szultáni parancs szükséges, amelyet viszont a helyi tisztségviselőknek a portához írott kérelme idézhet elő. Erre a kérelemre kétféle utalást is találhatunk, egyrészt: „Mi69 MOL, M. 10666. Nr. 158. 2. 70 Ezen időszak lengyel történéseihez lásd: Jerzy Topolski: Lengyelország története. Gondolat, Budapest, 1989. 108-109. 71 TT 1885. i. m. 229. 72 TT 1885. i. m. 230.