Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)

Petercsák Tivadar: Fodor László 60 éves

építéstörténeti bemutatása, a markazi puszta templom és a Felnémet, Almár-völgyi pálos kolostor feltárási eredményeinek közlése sok új adattal gazdagítja a régészettudományt. Tanulmányt publikált a várásatásoknak az egri vár kultuszában játszott szerepéről. Magyar és német nyelvű füzetet jelentetett meg az egri várról, amelyekben a várépítés új periodizációjára vonatkozó koncepcióját is ismerteti. Részt vett Sugár István: Az egri vár históriája című kötet átdolgozásában. A Kincsek az országból sorozatban megjelent Rónák és hegyek találkozása című Heves megyei kötetben az egri vár gótikus püspöki palotáját mutatja be. A Tanulmányok Hevesről kötetben a hevesi vár és a város XIII-XV. századi történetét foglalta össze. A Bükki Nemzeti Parkot ismertető könyvben a régió népvándorlás-, honfoglalás- és középkori régészeti lelőhelyeit, emlékeit adta közre. Muzeológusként több sikeres kiállítás fűződik a nevéhez, amelyek közül kiemelkedik Az egri vár története állandó tárlat, amelyért a két társrendezővel együtt 2002-ben elnyerte a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nívódíját. A szakmai-tudományos munka mellett Fodor László mindig fontosnak tartotta a kutatási eredmények népszerűsítését. Számtalan ismeretterjesztő előadást tartott kisebb közösségeknek, de rendszeresen hallani a régió rádióiban, szerepel a televíziók műsoraiban. Különös érzéke van a gyerekekhez, s ezt jelzi, hogy sok mai felnőtt szívesen emlékezik vissza az O ásatásaira és a legendás régészeti szakkörében töltött időre. 1975-től vezeti az egri Úttörőház, majd Forrás Gyermek- és Ifjúsági Szabadidő Központ régészeti szakkörét, de 1980-8l-ben hadtörténeti szakköre is volt a Katonai Kollégiumban. Mindig szívesen mutatja be a várat a múzeum vendégeinek, tanácsaival segíti a tárlatvezetők szakmai továbbképzését. Több évtizede közreműködik az egri Műemléki Nyári Egyetem programjainak a szervezésében, az egri vár megismertetésében.