Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)

Buzás Gergely: Az egri székesegyház XIII-XIV. századi gótikus épülete

Búzás Gergely AZ EGRI SZÉKESEGYHÁZ XIII-XIV. SZÁZADI GÓTIKUS ÉPÜLETE Az egri székesegyház azon kevés középkori katedra Hsaink közé tartozik, amely romosán ugyan, de újkori átépítésektol mentesen maradt ránk, és több méter magasan álló romjai, több száz kőfaragványa elsőrangú lehetőséget nyújt a régészet számára a középkori épület megismeréséhez. A székesegyház feltárása során a romterületről, és főleg a XVI. századi erődítmények falaiból előkerült nagy mennyiségű kőfaragvány-anyag egyedülálló forrásértékű a templom már lepusztult részeinek rekonstrukciójához, és ez hozzásegít a székesegyház építéstörténetének felvázolásához.

1 A románkori székesegyház Az egri székesegyház első, XI. századi épületéről nincsenek biztos adataink. Ehhez a korszakhoz bizonyosan csak a bazilika déli oldalának keleti vége mellett, Kozák Károly által megtalált és Fodor László által feltárt, patkóíves szentéllyel ellátott rotunda sorolható.

2 A rotunda falainak kapcsolatát a bazilikával sajnos későbbi sírok elvágták, így egyelőre nem dönthető el, hogy egy önálló körtemplomról, vagy egy olyan együttesről van e szó, amilyent a gyulafehérvári székesegyház alatt ismerünk, azaz egy háromhajós bazilika és egy vele egy1 Kutatómunkámat a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai ösztöndíjjal támogatta. A kutatás témavezetőjének Fodor Lászlónak felbecsülhetetlen értékű segítségéért hálás köszönettel tartozom. 2 Kozák Károly: Az egri vár feltárása VII. (1957-1988). Agria XXV-XXVI. 1989-1990. 317-375. 333-337., továbbá Fodor László szíves szóbeli közlése.