Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)
Király Júlia: Néhány adat az Eger Vára Barátainak Köre megalakulásáról
volt egy ülésen, ahol az új lehetőségeket vették számba. „Emlékszem, a városházára összehívott tanácskozáson elhangzottak a tervek és igények, melyek szerint a vár igen alkalmas lenne lakások kialakítására, mások szerint gyümölcs, zöldség és egyéb termények tárolására. A város vezetősége azonban összehangolt érvelésünk után, amelybenjelentős szerepe volt az akkori városi főmérnöknek, Hevesy Sándornak, a területet a múzeumnak adta át." 4 A megalakulást követően hamar megindult a tagok szervezése. A munkát a helyi történelem tanárok kezdték meg. Főleg középiskolai tanárokra bízták ezt a feladatot. Először az egri felnőtt lakosságot keresték meg, felhasználva ismeretségüket, majd fokozatosan jutottak el a diáksághoz. A szervező munka kiterjedt Heves megye területére is. A legnagyobb szervező munkát talán Dr. Lénárt János és Dr. Majthényi József végezte. Lénárt János hosszú évtizedes tanári működése idején diákok százait tanította, s ők lelkesen támogatták annak idején várásatási munkálatai során is és most az egyesület céljainak megvalósításában is fő támogatók voltak. Majthényi József pedig a fővárosiak körében szerzett barátokat az egri vár ügyének. Eleinte az Általános Épülettervező Irodában, majd tovább bővítette a megkeresettek körét. A papságot Dr. Brezanóczi Pál érseki helynök invitálta a nemes ügyhöz. Az egyesület taglétszáma gyorsan növekedett, három hónap alatt meghaladta a rendes tagok száma a 150-et. Pártoló tagok pedig több, mint ezren voltak. A tagok a társadalom több rétegét képviselték. Főleg az értelmiségi rétegből kerültek ki, többen már korábban is az egri vár ügyének pártolói voltak, s az egyéni tagok mellett különböző csoportok is jelentkeztek. Ezek között budapesti általános iskolák, idegenforgalmi hivatalok is voltak. Miután megkapta a várat a múzeum, az egyesület több feladat elvégzését finanszírozta. Az egyesület költségén fogadtak gondno-