Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)

Csiffáry Gergely: Az egri Dobó István Vármúzeum kiállításain őrzött ágyúkról

bi építménynek az északkeleti sarkában egy 1,5x1,6 m-es és közel 60 cm magas tüzterű kemencét találtak, amelyet négy erős, gondosan megfaragott kőborda zárt le. A kőbordás kemence közelében ismertté váltak egy mintegy 80 cm átmérőjű kör formájú újabb kemence maradványai is, az olvasztásra utaló rézoxid nyomokkal. A feltárást vezető Kozák Károly kis túlzással, „kohónak" nevezte el ezt az építményt. Végső soron Kozák Károly arra a megállapításra jutott, hogy az egri várban a XV-XVI. század fordulója táján a fegyvertár (Zeughaus) mellett egy nagyobb kovácsműhelyt építettek a nagyszámú fegyver és felszerelés karbantartására, amelyet később egy kemencével is kiegészítettek. Más, korábban felszínre került leletek alapján megállapítható, hogy az egri vár területén a korai Árpád-korban már volt egy kisebb méretű öntőműhely a Varkocs-kapu környékén, ahol a középkori kovácsműhely kőbordás kemencéjére leltek. Végső soron szerintem az egri várban a XV-XVI. század fordulóján már működő öntőműhely terméke lehet a fentemlített 1509-es öntésű falkonéta. A löveg rendkívül becses, mert egyrészt bizonyítéka lehet az egri ágyúöntöde működésének, s annak egyik máig megőrzött emléke, másrészt az ágyú azon kevés fennmaradt tárgy egyike, amelyet Egerben a XVI. századi török elleni harcokban kétséget kizáróan használtak.

22 Az 1509-ből fennmaradt falkonétáról Garabás István (Eger) üzemmérnök tervei alapján 1982 decemberében az Egri Vas- és Acélöntödében ágyúmásolatok készültek. A másolatokhoz az Istenmezeji Mezőgazdasági Termelőszövetkezet kovács- és bognár műhelyében készítették el a vasalt kerekes lafettákat. Jelenleg a várban a kazamata ágyútermében lévő eredeti falkonétán kívül, összesen 10 darab ágyúmásolat látható az egri vár területén szabadtéri kiállításon. 22 Csiffáry Gergely 1996. 242-244.; Csiffáry Gergely 1994. 108-109.