Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)
Feld István: Árpád-kori "lakótorony" az egri püspökvárban?
Az egri vár ÉNy-i sarkán állt tekintélyes épület egykori lakhatósága ma mindenesetre (még vagy már) aligha bizonyítható vagy cáfolható, elhelyezkedése talán inkább katonai rendeltetésre vall. Elvileg egy kaputorony-szerep sem zárható ki - Kárpáti János vázlatán (1. kép) egy, a várhegy Ny-i oldalán feltétezett felvezető út épp ide érkezne -, ahogy ez utódja, a Tömlöc-bástya elődje esetében is felmerült. 25 Mindez azonban csak az építmény szélesebb környéke, az itteni bonyolult falrendszer kronológiájának további vizsgálatával lenne tisztázható. S végül ez vonatkozik a „torony" korára is, hisz az eddigiek alapján még korántsem zárható ki egy XIV., sőt egy XV. századi eredet sem. Mint láttuk, az analógiaként Kozák által felhozott, hasonló méretű toronyépítmények sem Árpád-koriak, s az korántsem állítható, hogy a késő-középkorban már nem emeltek volna nagyméretű, négyzetes tornyokat. Bár az 1320 és 1380 közötti időszak kétségtelenül a magánvárépítkezés apályának tűnik a Magyar Királyság területén - ez korántsem vonatkozik a püspöki rezidenciákra, melyek első, építészetileg jól megfogható profán részletei sok helyütt épp ebből az időszakból származnak. Ugyanakkor az egri püspökség XV. századi története azt is elképzelhetővé teszi, hogy a püspöki palota késő-gótikus formájának létrejötte előtt még számos, egymást időben követő építkezésre is sor került a várban - ezek közé talán éppúgy besorolható lenne a most vizsgált torony, mint a D-i falrendszer négyzetes és kerek alaprajzú, kellő mélységig még korántsem elemzett többi toronyépítménye. Lehetséges tehát, hogy a dolgozatom címében feltett kérdésre a további egri vártörténeti kutatás „nemmel" fog válaszolni, ahogy a 25 „... a Tömlöc-bástya helyén állott, az 1568. évi alaprajzon még jól felismerhető torony, valószínűleg kaputorony": Détshy Mihály-Kozák Károly: Az egri várban álló gótikus palota helyreállítása. In: Magyar Műemlékvédelem Évkönyv II. Bp., 1964. 58.
