Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)

Kenyeres István: Dobó István (1502?-1572) Életrajzi vázlat

okán indított támadás ugyan 155 l-ben még igen kevés sikert hozott a török félnek, az 1552-ben indított hadjárat 1541 óta a legjelentősebb török hódítást eredményezte. Khádim Ali budai pasa még júniusban elfoglalta Veszprémet, majd júliusban sorra vette be a nógrádi várakat (Drégelyt, Szécsényt Gyannatot, Hollókőt, Bujákot). Közben a Belgrád felől megindult fősereg Kara Ahmed másodvezír és Szokollu (Szokolovics) Mehmed ruméliai beglerbég vezérletével közel egy hónapi ostrom után elfoglalta az előző évben még sikertelenül ostromolt Temesvárt (július 26.), majd a kiürített Lippát. Ezzel a Temesköz és az Alföld dél-keleti pereme török uralom alá került. A török hadvezetés felbuzdulva a sikereken észak-kelet felé vette az irányt és Szolnok, majd Eger elfoglalását tűzte ki hadi célul. Közben augusztus 10-én az Eger megsegítésére küldött Erasmus Teuffel közel 11 000 főből álló seregét Pásztónál Arszlán bég csapatai szinte megsemmisítették, ezzel a két vár gyakorlatilag külső segítség nélkül maradt. Kara Ahmed és Szokollu Mehmed Temesköz felől érkező és Khádim Ali budai pasa seregei az Eger előváraként Szolnok alatt egyesültek. A többek között Dobó javaslatára és tevékeny közreműködésével 1550-1551 -ben alig néhány hónap alatt kiépített szolnoki várat 1400 fő, főként spanyol és német zsoldosok védte, akik 4 napi ostrom után egyszerűen megszöktek. A török számára megnyílt az út Eger felé. Dobó megfelelően felkészült az ostromra. A török pusztítások ellenére Dobónak sikerült mintegy 14 000 Ft készpénzt behajtania az egri püspöki uradalomból. Erre az összegre igencsak nagy szükség volt a vár ostromakor, hiszen a katonaság döntő részének zsoldot kellett fizetnie. A végvári katonának ugyanis a zsoldjából kellett eltartania magát és családját, semmilyen élelmiszert sem kapott ingyen a vártól. A biztos zsoldfizetés biztos alap volt a lázadások megakadályozására. (Tegyük hozzá, Dobó egy katonának sem maradt adósa.) Jelentős mennyiségű bort, gabonát, lisztet hordatott be a várba és tetetett tűzbiztos helyre. Több mint 450 vágómarhát és közel