Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)

Kenyeres István: Dobó István (1502?-1572) Életrajzi vázlat

majd a török elől áttelepültek Szatmár megyébe. Sulyok Balázs is - aki Szapolyai híveként főkamarás volt (1540) - országbárónak számított, de ekkor már Ferdinánd pártján állt.

27 A lakodalmat október 17-én az egri várban tartották, amelyen több főúr és fontos katonai tisztségviselő is jelen volt: így Báthory András „dunáninneni" országos főkapitány, királyi tárnokmester (a későbbi erdélyi vajda és országbíró), Niklas Graf zu Salm királyi főhadparancsnok, kir. főkamarás, Gersei Pethő János, a későbbi komáromi főkapitány, a két évvel később Temesvár ostromakor alsó-magyarországi főkapitányként hősi halált halt Losonczy István, ekkor nógrádi főispán, Tahy Ferenc, somogyi főispán, később szigetvári kapitány, dunántúli főkapitány és Sbardellati váci püspök.

28 Dobó jól házasodott, mert felesége testvérei révén rokonságba került az ország legnagyobb főrangúival, így Balassa János felvidéki főúrral, későbbi bányavárosi főkapitánnyal, aki Sulyok Annát vette feleségül, illetve Bocskai György szatmári főúrral, aki a legkisebb Sulyok Balázs, Dobó apósa meglehetősen hosszú és érdekes pályát futott be. Testvérével, Istvánnal együtt gyámjai voltak az ifjú Török Bálintnak, bár ők sem lehettek sokkal idősebbek nála. (Anyjuk Török Krisztina, Török Bálint nagynénje volt.) Szerepük volt abban, hogy Török Bálint nem volt hajlandó átadni a királynak 1521-ben Nándorfehérvárt, így annak eleste után őket is felelőssé tették ezért. Sulyok Balázs egyúttal Szabács várának várnagya volt az 152l-es török hadjárat idején és Szabács elvesztéséért akarták elsősorban felelősségre vonni. Mohács után István és Balázs Török Bálint párthíveként előbb Ferdinánd, majd urukkal együtt 1536-ban Szapolyai oldalára álltak. így nyerte el István 1540-ben a főkamarási tisztet, Török Bálint elfogatása után (1541) azonban már újból Ferdinánd pártjára állt. Még egy testvérük szerepel a forrásokban, György, aki 15281537 között pécsi püspök volt. Sulyok István valószínűleg Temesvár ostrománál esett el 1552-ben. A Sulyok család a XVI. század második felében már Szatmár és Közép-Szolnok megyékben birtokos. A Sulyok családra: Engel, Genealógia.; Nagy I. Mo. családai X. köt.; Sulyok István és Balázs 1521. évi tevékenységére ill. az azt követő bírósági eljárásra Id.: Zay F., Lándorfejérvár 10-13., 40, 49, 81. p. Pálffy G.: Várfeladók 213-214. p. Sulyok testvérek 1526—1541. közötti szerepére: Bessenyei, Török Bálint pass. Tisztségekre ld. Pálffy, Főkapitányok 269., 270., 283., 287. p. Fallenbüchl, Főméltóságok 118., 138. p. és Fallenbüchl, Főispánok 87., 95. p.