Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)

Feld István: Árpád-kori "lakótorony" az egri püspökvárban?

mondható módszerét. Kozák 1966. évi munkájában még bizonytalankodni látszik, vajon a püspöki palota Ny-i reneszánsz fala illetve a „bástyaudvar" D-i fala a visszabontott toronyfalra épült-e vagy esetleg részben felhasználta-e azt.

13 De a szerzők még 1972-ben sem foglalnak mindig egyértelműen állást - s ez vonatkozik a későbbi Tömlöc-bástya közvetlen előzményének falaira is - néha mintha úgy vélnék, hogy a 13x14 m-es külső méretűnek tartott torony hozzáépült volna egy korábbi D-i várfalhoz - igaz, a közölt alaprajz (2. kép) épp az ellenkezőjét mutatja: ezen igencsak tekintélyes falvastagságú építménynek az összes ismert fala korábbinak tűnik a környék többi vár-, torony- és palotafalainál.

14 így tehát elsősorban a műemléki topográfia előzőekben idézett megfogalmazása hozható leginkább összhangba a számunkra ismert dokumentációval - eszerint itt valószínűleg egy szabadon álló toronyépület képzelhető el, s annak elbontása után került sor az összes többi falazat építésére. Jelen munkánkban nincs terünk kitérni az egri vár legkorábbi kővárfalának kérdéseire, s így arra sem, azonosítható-e ezzel a gótikus püspöki palota mai D-i homlokzata. Ez ugyanis a palota kutatásának és építéstörténetének újraértékelése nélkül aligha képzelhető el. E feladatra újabban Giber Mihály vállalkozott egyetemi szakdolgozatában

15 s remélhető, hogy eredményei hamarosan nyomtatásban is napvilágot 13 Kozák Károly 8. jegyzetben i.m. 105-106., különösen 18. jegyzet. Ugyanakkor „feltehetően szabadon álló" építményként is említi! 14 Kozák Károly - Sedlmayr János 9. jegyzetben i. m. 245-246.: a Tömlöcbástya „D-i falának alsó rétege, része az egri vár legkorábbi falai közé tartozik" illetve a nagyméretű torony maradványai „a fent említett korai várfalnak Ny-i végződése közelében, a várfal síkjától E-i irányba előrcugróan" kerültek elő. 15 Giber Mihály: Az egri püspöki rezidencia a középkor végén. Szakdolgozat az ELTE Magyar középkori és korai újkori régészeti tanszékén, 2006. - Kozák kezdetben úgy vélte - anélkül, hogy munkáiban a palota D-i fala és a bennük lévő kőkeretes nyílások időbeli viszonyáról szó esne - hogy „e fal a tatárjárás után épült vár északi falának maradványa": Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957- 63) II. In: Az egri múzeum évkönyve II. Eger, 1964. 226.